Back to top

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népessége meghaladja a 9 milliárdot, ami az ENSZ adatai szerint körülbelül 2 milliárddal több, mint a jelenlegi népesség. Ez a népességnövekedés elsősorban az elmaradott országokban, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokban következik be. A népességnövekedés és a fokozott fejlődés eredményeként ezekben az országokban megnő az állati termékek iránti kereslet.

Az állattenyésztés a fejlődő országokban stabil élelmiszerforrást, munkahelyeket és a jövedelemnövekedés lehetőségét biztosítja.

Az állati termékek iránti kereslet nagy részét ezekben az országokban a helyi termelés elégíti majd ki. A növekvő népesség és az állati fehérje iránti kereslet ellenére azonban a fogyasztók egyre inkább aggódnak az állattenyésztés környezetre, közegészségügyre és állatjóllétre gyakorolt negatív hatásai miatt.

Az éghajlatváltozás erősödésével várhatóan az állatok körében megnő a betegségek, a hőstressz és más egészségügyi problémák kockázata.

Ez szükségessé teszi az egészségügyi problémák és a betegségek korai felismerését és a megelőző intézkedések mihamarabbi meghozatalát a nagymértékű gazdasági veszteségek elkerülése érdekében.

A PLF-technológiák (Precision livestock farming - precíziós állattartás - a szerk.) megoldást kínálnak az állattenyésztés növekvő problémáira. E technológiák folyamattechnikai elveket használnak az állattenyésztés automatizálására, lehetővé téve a gazdák számára, hogy nagy állatpopulációk egészségét és jóllétét is figyelhessék és időben észleljék az egyes állatokkal kapcsolatos problémákat, sőt, a korábbi adatok alapján még azok bekövetkezése előtt előre jelezzék azokat. A PLF-technológiákkal az állattenyésztés sokkal inkább átláthatóbbá válhat és visszanyerheti a fogyasztók bizalmát. Bár az állattenyésztés digitalizálása számos sürgető probléma megoldására alkalmas, ezek a technológiák viszonylag újak.

Adatgyűjtés bioszenzorokkal

A bioszenzorok olyan nem invazív vagy invazív érzékelők, amelyek valós időben figyelik az állatok egészségét és viselkedését, lehetővé téve a gazdák számára az egyes állatok megfigyelését és ezen adatok integrálását a teljes populációelemzésekhez. Az innen származó adatokat adatfeldolgozási technikákkal, például adatmodellezéssel dolgozzák fel. Ezek a technológiák algoritmusokat használnak a nagy, összetett adathalmazok átválogatására, hogy a gazdák számára biológiailag releváns és használható adatokat szolgáltassanak.

A big data programok az ezekből az érzékelőkből származó adatokat értelmes biológiai kimenetekké alakítják a gazdák számára.

A legígéretesebb PLF-ek közé tartoznak a bioszenzorok, a big data és a blokklánc technológiák. Természetesen az állattenyésztésben elért jelentős előrelépések nem járnak hátrányok nélkül. A PLF-technológiák még mindig a gazdaságokban történő bevezetés korai szakaszában vannak, és számos problémát kell orvosolni, mielőtt ezek a technológiák széles körben elfogadhatóvá válnak a gazdák és a fogyasztók számára világszerte.

Blokkláncok és élelmiszerbiztonság

A blokklánc-technológia (blockchain technology) lehetővé teszi mind a növényi, mind az állati eredetű termékek nyomon követését a gazdaságtól az asztalig, ami a hús-termékpályán kulcsfontosságú előny a betegségek kitörésének nyomon követése, a kapcsolódó gazdasági veszteségek és az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségügyi problémák, illetve a járványok megelőzése szempontjából.

A blokklánc adatblokkokból álló digitális lánc. Az angolul blockchain technológiának nevezett adatkezelés lehetővé teszi a biztonságos adathordozást, ahol a blokkokban tárolt adatok egymást követően kódjeleket alkalmazva sorba rendeződnek és így egy láncot alkotnak. Mivel mindig, mindenki ugyanazokat az adatokat látja, ezért hamisítani szinte lehetetlen az információkat és a sok szereplő miatt mindig naprakész információkat találni egy ilyen rendszerben.

A PLF-technológiák mezőgazdasági üzemekben történő bevezetéséhez a gazdák, az állattenyésztéssel foglalkozó tudósok és a mérnökök közötti fokozott együttműködésre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a technológiákat valós körülmények között, a gazdaságban lehessen alkalmazni. Ezek a technológiák olyan adatmodelleket igényelnek, amelyek képesek nagy mennyiségű adatot átválogatni, miközben figyelembe veszik az egyedi változókat és biztosítják az automatizálást, az adatok hozzáférhetőségét és pontosságát. Az adatvédelemmel, biztonsággal és integrációval kapcsolatos kérdéseket is meg kell oldani, mielőtt több gazdaságot érintő adatbázisok jöhetnének létre.

A blokklánc technológia használata az állattenyésztésben még gyerekcipőben jár, de javíthatja az állatok, illetve az állati termékek nyomon követhetőségét és átláthatóságát, ugyanakkor további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a benne rejlő lehetőségeket. Szakértők azonban egyetértenek abban, hogy az állattenyésztés digitalizálása globális szinten biztosíthatja a fenntartható állati termékek előállításához szükséges eszközöket.

Az ilyen adatok megkönnyíthetik az információátadást az ellátási lánc minden szakaszában és megakadályozhatják a fenntarthatóságot és a közösségi élelmezésbiztonságot veszélyeztető illegális és etikátlan termelést és terjesztést.

Példaként említhetjük az amerikai Walmart, a Tsinghua Egyetem és az IBM láncalapú élelmiszer-nyomonkövetési platformjait, amelyek elősegítették a sertés és a mangó nyomon követését Kínában, illetve az Egyesült Államokban, és segítettek megteremteni a termékpálya átláthatóságát és a fogyasztói bizalmat.

Fotó: Krizsán Csaba/MTI
Az átláthatóság miatt a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhatnak a kiszolgáltatott termelők és a környezet védelme érdekében. A termékadatokhoz való hozzáférés pedig lehetővé teheti a fogyasztók számára, hogy a számukra kedvelt és jól bevált termelők munkáját borravalóval hálálják meg. Ez tökéletes lehetőség arra is, hogy a kistermelők háztáji áruja előtérbe kerülhessen a tömeggyártott árukkal szemben.

Adat vs. tapasztalat

A fejlett technológiák segíthetnek a modern gazdaságoknak optimalizálni az egy állatra jutó energiaráfordítást, csökkenteni az ismétlődő gazdálkodási feladatok számát és véget vetni a kevésbé hatékony megoldásoknak. Jelenleg nagy kulturális hangsúlyt kapnak az állatkísérletek, az állatokkal való fizikai érintkezés csökkentése, az állatok jóllétének javítása és a betegségek kitörésének elkerülése. Ezek a korlátozások potenciálisan ösztönözhetik a szenzorok, a nagyméretű adatok és a blokklánc-technológia mezőgazdasági haszonállatok javára történő felhasználásával kapcsolatos további kutatásokat. A gazdálkodók autonómiája és az adatvezérelt gazdálkodási megközelítések a tapasztalatvezérelt állattartással szemben csak néhány a számos akadály közül, amelyeket a digitalizációnak le kell küzdenie, mielőtt széles körben elterjedhet.

Az adat és az élelmiszer jövőjéről bővebben egy korábbi cikkünkben olvashatnak.

forrás:
Review: Digitalization of Animal Farming

Blockchain could play an important role in future agriculture and food security

Forrás: 
Állattenyésztés

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Digitalizált szőlő ültetvények

„Minden innovatív törekvés egyben precíziósnak is tekinthető. Ugyanakkor tisztán precíziós mezőgazdaságról nem beszélhetünk, csak mezőgazdaságról, mert aki nem fejleszt, lemarad” - fogalmazta meg Szabó Péter a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Hibrid traktort mutattak be

A litván Auga vállalatcsoport, Európa egyik legnagyobb bioélelmiszer-gyártó cége mutatta be a világ első biometán-elektromos hibrid traktorát, amit a mezőgazdaság okozta légszennyezés csökkentése érdekében fejlesztettek ki.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.