A brit Biobank idén egy nagyszabású kutatást végzett, miszerint a növényi étrenden élők 14 százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg rákban, mint a húsevők; a halat is fogyasztók kockázata 10 százalékkal kisebb.
Ha mindez igaz, miért nem választják többen a vegetáriánus vagy akár vegán életmódot? A magyarmezogazdasg.hu is beszámolt arról, hogy egy újabb hazai cég száll be a vegán élelmiszerek piacára. Az Cerbona Magyarország szerint a várakozásokat meghaladó ütemben nyer teret Európában a veganizmus, amelynek köszönhetően folyamatosan bővül a vegán élelmiszerek piaca is.
Miért és kinek érdemes a vegán étrenddel megismerkednie? Milyen érvek és ellenérvek sorolhatók fel a húsevő étrenddel kapcsolatban? Az élelmiszergyártó többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kívánt adni a Veganizmus – recept a fenntarthatóságra? címmel tartott online kerekasztal-beszélgetésén Antal Éva, a Vászonzsákoslány Facebook- és Instagram-oldal megalkotója, Karalyos Gábor színész, a Vegán Hegylakó Facebook- és Instagram-oldal megalkotója (Karalyos Gáborral készült videónkat ide kattintba tekintheti meg), Varga Balázs előadó, író és táplálkozási szakértő, valamint Bedő Hajni, a Cerbona marketingmenedzsere részvételével. A beszélgetésen – melyen főként a vegán életmódot dicsérték, megjegyezve, hogy képviselőik között bizony nem ritka a „vegafasiszta” (mindennemű állati eredetű ételek fogyasztását, állati eredetű termékek túlzó használatát tiltó és elítélő attitűd) viselkedés – a vegán finomságok felsorolásán túl a klímaszorongás leküzdéséről, a mozgáskultúra iránti igényről és a jó kommunikáció fontosságát is említették.
A mértékletességen van a hangsúly – nyomatékosítja Antal Emese dietetikus, szociológus.
Aki szerint „a jó hír, az, hogy a vegetáriánusok általában sokkal jobban odafigyelnek az étrendre: több zöldséget és gyümölcsöt esznek, kerülik a sós és édes nasikat. A rossz hír az, hogy ha a témából nem készülnek fel alaposan és ezentúl csak a köretet eszik meg otthon vagy az iskolai menzán, akkor komoly hiányállapotok alakulhatnak ki.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatok (OTÁP) legutóbbi adatai is megerősítik, a lakosság fehérjebevitelének 60 százalékát teszi ki az állati eredetű élelmiszerekből származó protein. Más felmérésekből viszont látható, hogy a lakosság egyes, jól körülhatárolható csoportjaiban már csökken a hús, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztása is.
A vegetáriánusok
A vegetáriánus étrend – vagy inkább életmód – követőinek száma évek óta lassan, de kitartóan emelkedik. Azonban sem a lakosság, sem a szakértők körében nincs egységes álláspont a növényi alapú étkezés hasznosságát illetően.
A vegetáriánus táplálkozás újkori divatját a hippikorszaktól éli. Az iparilag fejlett országokban elsősorban a civilizációs betegségek terjedése miatt élénkült meg az érdeklődés iránta. Mára számos irányzata kialakult, amelyeken belül is vannak különbségek.
Alapvetően a vegetarianizmus különböző formáit lehet megkülönböztetni. A megengedőbbek közé tartozik a szemi-vegetáriánus forma, amely megengedi a hal és akár a baromfihús fogyasztását is. A Pesco-vegetáriánusok kerülik a húst, de esznek halat, tojást és tejtermékeket. Az ovo-lakto vegetáriánusok a halat is kiiktatják étrendjükből, viszont továbbra is esznek tojást és tejtermékeket. Ebben az összefüggésben a vegán étrend a vegetáriánus táplálkozás különösen szigorú formáját képviseli. A makrobiotikus irányt követők étrendjének gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel egészülnek ki.
A vegetáriánus étrendek közös jellemzője – szemben a vegán étrenddel – hogy a növényi eredetű élelmiszerek mellett eltérő mértékben állati eredetű ételek fogyasztása is megengedett (pl. tejtermékek, halak).
A vegánok
A vegán étrend a legszigorúbb vegetáriánus táplálkozási forma: semmilyen állati eredetű élelmiszert nem tartalmaz, így például tojást és mézet sem.
Az elvhű vegánok nemcsak az állati eredetű élelmiszereket száműzik étrendjükből, de állati termékeket is, azaz nem hordanak bőrcipőt, nem használnak olyan kozmetikai termékeket, amelyeket állatokon tesztelnek és így tovább. A táplálkozástudomány a vegán táplálkozáshoz sorolja még a gyümölcsevőket és a nyers koszton lévőket (utóbbiak mindenféle hőkezelési módszert elutasítanak az ételek elkészítése során).
A vegán étrendet követők kalciumban gazdag ásványvizet, hínárt, szárított fügét, kelkáposztát és tofut használhatnak kalciumszükségletük kielégítésére. A zabból és szójából készült tejalternatívákat gyakran kalciummal is dúsítják.
A húsevők
A hús kiváló minőségű fehérjével, vassal és cinkkel, valamint különböző B-vitaminokkal látja el a szervezetet. De a nem kívánt telített zsírsavakkal és a koleszterinnel is. A vörös húsok (marha-, sertés-, kecske-, ló- és birkahús) és húskészítmények, például a kolbász és a sonka túlzott fogyasztása növelheti bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát. Ide tartozik például a vastagbélrák. Kis mennyiségű vörös húst meg lehet, sőt ajánlott enni, de oda kell figyelni az állatok tartási módjára is.
Fontos hangsúlyozni, hogy az állati eredetű ételekben van néhány olyan tápanyag, amely más forrásból nem szerezhető be.
Kutatások szerint elsősorban cinkről, vasról, illetve B12-vitaminról van szó. Például ez utóbbiból, a B12-vitaminból a szervezet számára szükséges napi mennyiség két evőkanálnyi darált hússal, illetve egy pohár tejjel kielégíthető.