0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 26.

Drága lesz a Márton-napi lúd

Már tavaly sem volt könnyű libához jutni, és idén sem kecsegteti jó hírekkel az ágazat a hagyományokat ápoló háziasszonyokat, akik libasülttel szeretnének kedveskedni családjuknak Szent Márton napján. Úgy tűnik, a madárinfluenza technológia- és fajtaváltásra kényszeríti nemcsak a magyar, hanem a teljes európai víziszárnyas-ágazatot.

A családi tulajdonban működő Integrál-­Hat Kft. az öt legjelentősebb hazai hízott­liba- és hízottkacsa-előállító vállalkozás egyike. Az év elején még közel ötven kistermelőt integrált, de mostanra alig maradtak többen, mint harmincan, mondta el tudósítónknak Hatvani Gábor, a Bács-Kiskun megyei cég ügyvezetője.

Harmadára csökkent a termelés

Sokan felhagytak a libatartással, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt kilátástalannak érzik. A megyében is felbukkant a madárinfluenza-járvány, bár a termelés visszaeséséhez a takarmány- és az energiaár-robbanás is hozzájárult. A szemes­takarmány ára megduplázódott előző novemberhez képest, és a kevert takarmány is 65-70 százalékkal drágult. Hatvani Gábor sok partneréről úgy tudja, hosszú távú energiaszolgáltatási szerződésük lejártával hagynak fel a termeléssel.

Náluk 12,6-szororosára nőtt a gáz ára, márpedig a napos kacsáknak és ludaknak öthetes korukig fűtött ólra van szüksége.

Bár Kecelen nem jelentkezett a legutóbbi madárinfluenza-járvány, a település a megfigyelési körzetbe tartozott. Emiatt nem lehetett kacsát és libát lerakni, és a szülőpárok kiirtása miatt is csökkent a naposállat-termelés. Az Integrál-Hat idei kacsakibocsátása várhatóan 20-30 százalékkal, libatermelése viszont 70 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál.

A keceli integrátor szerint van benne igazság, hogy romlottak a víziszárnyas-nevelés feltételei, és ezért jellemzően a jobban felszerelt termelők maradnak talpon a piacon. A májáért tartott mulard kacsa talán még a libánál is rosszabbul viseli a fólia alatti tartást, és a tömegükhöz képest nagy nevelőfelületre van szükségük.

A víziszárnyastartók számítanak az új baromfi-állatjólléti támogatásra, amihez rendben kell lennie az auditálásuknak.

Hatvani Gábor úgy véli, sok múlik a gáz árának alakulásán, és elképzelhetőnek tartja, hogy Bács-Kiskun megyében tovább csökken a víziszárnyas-termelés.

Számok: így is lehet csinálni

A Nógrád megyei Lab-Nyúl Kft. 1995 óta foglalkozik állattenyésztéssel és kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel. Elsősorban az őshonos kisállatfajták hatékony termelését, az állatjólléti szempontokat előtérbe helyező állattartást, valamint a takarmányozás és az állategészségügy fejlesztésének lehetőségeit kutatják.

Az első hazai madárinfluenza-járványt követően, 2016-ban kérték fel őket víziszárnyastartásra, amikor országszerte megnőtt az érdeklődés a zárttéri baromfitartásra alkalmas állattartó telepek és technológiák iránt.

Állattartó telepüket átalakították mulard kacsa nevelésére és hízott máj termelésére. Jelenleg turnusonként 2500–2800 hízott liba előállítására elegendő a kapacitásuk. Az utóbbi négy évben lúdtenyésztéssel, -hizlalással és -töméssel is elkezdtek foglalkozni, ugyancsak zárt istállótechnológiával.

Hétről hétre 3 ezer napos libát telepítenek, majd tömnek korszerű körülmények között. Megvásárolták továbbá az Integrál MB 09 fajta tenyésztési jogát, és jelenleg mintegy 10 ezer tenyésztojót tartanak. A keltetőből kikerülő napos libák egy részét értékesítik.

Kustos Károly ügyvezető szerint már 2021 sem volt egyértelműen veszteséges a víziszárnyas-ágazat egésze szempontjából, de elismeri, hogy aki a járvány miatti tömeges kivágás következtében nem tudott telepíteni és így termelni, annak nyilvánvalóan az lett.

„Az elmúlt évben törzsállományokat is kivágtak a baromfiinfluenza miatt, aminek következtében jelentősen kevesebb lett a napos állat – mondta. – Emiatt élénk keresleti piac alakult ki, és az árak is nagy mértékben emelkedtek. Míg tavaly 1500 forint­ba került egy napos lúd, addig idén nyáron már 2500 forintért lehetett eladni, ami 60-70 százalékos drágulást jelent. Igaz, a takarmányok ára szintén jelentősen nőtt, de a libatartók jobb helyzetben voltak a többi állattartó ágazathoz képest, mivel ezt a felvásárlási, vagyis a vágóhídi árak is követték.

Csak a mi tenyészállat-értékesítésünk alapján 1 millió lúd kel ki jövőre, vagyis bőven lesz napos liba. Igaz, azt, hogy ez a piacon miként realizálódik, most még nem lehet tudni.”

Nehéz megmondani, hogyan befolyásolja a termelést az energiahordozók ára. Náluk például 700 forinttal drágult egy liba felnevelése a gáz drágulása miatt, ami 100 forintot jelent kilogrammonként. Igaz, ezt még egy hónappal ezelőtt számolták ki, és azóta 500 forint alá esett a gáz köbméterenkénti ára. Tehát bizonytalanok a kilátásokat illetően.

Egy biztos: aki tud, az most tartalékol. Emiatt a teljes termékpályán emelkednek az árak, várhatóan egészen karácsonyig. „Ez persze nagyságrend kérdése is” – tette hozzá. Ugyanis aki tavasszal és nyáron nem tudott dolgozni, mert nem lehetett telepíteni, az az influenzajárvány újabb fellobbanása esetén valószínűleg abbahagyja a termelést, és biztosabb megélhetés után néz, akár gyári munkát is vállalva.

A hízott libamáj prémium termék, és a világtermelés 80–90 százalékát Magyarországon állítják elő. Ez éves szinten jelenleg mintegy 2 millió libamájat jelent, aminek körülbelül a fele kóser piacokra, a másik fele Ázsiába és Franciaországba, illetve Európa többi országába kerül.

Ezeket az exportpiacokat két nagy hazai kóser vágóhíd és két másik nagyobb vágóhíd (Kiskunfélegyháza és Orosháza) szolgálja ki. Rajtuk kívül van még néhány kisebb vágóhíd is, heti egy-két ezer darabos termeléssel.

Bár a libaágazat a többinél jobb helyzetben volt tavaly az élénk keresleti piacnak köszönhetően, mégis komoly problémája, hogy gyakorlatilag Bács-Kiskun megyében koncentrálódik a termelés.

Mostanra megkezdődött a kitelepülés a megyéből, de ennek még erőteljesebbé kell válnia ahhoz, hogy a baromfiinfluenza felbukkanása ne okozzon akkora bajt, mint az utóbbi években. Ugyanis ha újra le kell állítani miatta a termelést, elveszíthetjük az ázsiai piacot, márpedig ott nagyon jó áron lehet értékesíteni.

A Lab-Nyúl Mátrában található telephelyének kedvező a fekvése, Nógrád megyét ugyanis eddig elkerülte a járvány, ráadásul nincs másik baromfitelep a közelében. Ennek ellenére nagyon körültekintően üzemeltetik, minden járványvédelmi előírást szigorúan betartanak.

A „régi libások” szerint a házilúd kevésbé domesztikált faj, ezért nehezen viseli a zárt tartást és jobban fejlődik szabadon, de a Lab-Nyúl e tekintetben „kilóg a sorból”: ők a tenyészállatokat és a növendékeket is teljesen zárt technológiával tartják.

„Nem tudunk olyan áron termelni, mint fóliasátor alatt, viszont így nem is akkora a kockázatunk – mondta Kustos Károly. – A számok azt mutatják, hogy így is lehet csinálni.”

Hozzátette, hogy az Integrál MB 09 elég szelíd fajta, ezért jól bírja a zárt tartást, ráadásul az egyik kollégájuk régóta ismeri. Mint mondta:

„Ideológiai kérdés is, hogy vajon mi a jobb az állatnak, és egyesek szerint a szabadtartás. De ha jön egy járvány és elpusztul az állomány, az miért jobb?”

Elmondta továbbá, hogy örülnek az új baromfi-állatjólléti támogatásnak, és minden lehetőségét igyekeznek kihasználni.

Végül megkérdeztük, hogy mi lesz a Márton-napi libánkkal. A termelők örülnek neki, hogy pörög a piac és emelkednek az árak, de azt még nem tudják, hol van a fogyasztóknál az a lélektani határ, amikor nem hajlandóak többet fizetni a termékért, hanem inkább kevesebbet vásárolnak belőle. Ausztriából már kaptak olyan híreket, hogy étteremben járva az osztrákok is elgondolkodnak a 25 eurós libacomb kirendelésén.

Az biztos, hogy mi itthon háziasszonyként is nagyon meg fogjuk gondolni a Márton-napi libamenüt. Október végén 120 gramm libamáj 3 ezer forintba került a Sparban, a vágóhidak pedig kilogrammonként 1200 forintért veszik át az élő állatokat.

„Megtettük a szükséges lépéseket”

A teljes víziszárnyas termékpályán komoly visszaesést okoz a madárinfluenza-járvány a termelésben – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Ezt súlyosbítja a takarmány- és az energiaválság, amik minden állattartó ágazatot érintenek. Talán túlzás azt állítani, hogy nem lesz liba a piacon, de az biztos, hogy idén kevesebbet vágnak és dolgoznak fel, mint korábban.

A megtépázott ágazatnak nagyon nem hiányzott az idei év érdekképviseleti válsága sem, vagy, ahogyan a BTT vezetője fogalmazott: „a balhé”.

A kacsa- és lúdszövetség közgyűlési botránya miatt a szervezet megtette a szükségesnek tartott jogi lépéseket. Mind a BTT küldöttgyűlése, mind a szervezet elnöksége elhatárolódott az eseményektől.

A mindennapi működésben ugyan mindez nem jelent fennakadást, mivel a támogatásokkal, adatgyűjtéssel, adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív feladatokat eddig is a BTT titkársága látta el. Az ágazat és a termékpálya érdekeit az szolgálja, hogyha egy szakmailag és erkölcsileg is hiteles, elfogadott személyekből álló, arányos és szabályosan megválasztott vezetés működteti a szakmai szövetségek munkáját.

Mit mond a vágóhíd?

Lesz liba és kacsa Márton napjára, de a termelők keresletcsökkenést prognosztizálnak a magas árak miatt.

„A víziszárnyas-ágazat az egyetlen, amely érvényesíteni tudta áraiban a megnövekedett termelési költségeket. Ez lehetne jó hír is, ám mindez azért alakult így, mert a madárinfluenza járvány miatt kevesebb madár került a piacra” – mondta el Kutni József, az orosházi Pannon Fine Food Kft. egyik tulajdonosa.

A tavaly ősszel kezdődött és idén májusig húzódó madárinfluenza-járvány megtizedelte a hazai állományt, még szülőpárokat is ki kellett vágni a hagyományos telepítési időszakban.

Ugyanez volt a helyzet Francia- és Lengyelországban. Emiatt egész Európában keresleti piac alakult ki. Az önköltséget növelte az energia- és takarmányárak elszállása. Igaz, ettől az európai árak is emelkedtek: a Pannon Fine Food Kft. exportbevétele még euróban számolva is 30-50 százalékkal emelkedett.

„A magas árak miatt nem a kínálattal, sokkal inkább azzal lesz baj itthon, hogy a vásárlók kevesebbet vásárolnak, vagy nem is veszik le a polcról a liba- és kacsatermékeket. Pedig az utóbbi években jelentősen nőtt a hazai fogyasztás ezekből.”

A járványvédelmi intézkedések hatására a víziszárnyas-termelők között többen voltak, akik hat, sőt akár nyolc hónapot voltak kénytelenek kihagyni. Sokan közülük már más munkalehetőség után néztek, az idősebbek pedig teljesen felhagytak a tevékenységgel. A járvány lecsengése után a nagyobb tenyészetek voltak képesek újraindulni.

Hasonló helyzetbe kerültek a feldolgozók is. Több bezárt, dolgozóikat elbocsátották. Amelyik nem véglegesen, az csak komoly nehézségekkel tudott újraindulni.

A nagyobb feldolgozók – a Pannon Fine Food Kft. is – fenntartotta az üzem működését, dolgozóik megkapták az alapbért a leállás alatt is. Még a beszállítóik is átmeneti segítséget kaptak a cégtől. Ennek köszönhetően most 110 százalékos intenzitással dolgoznak.

Újra indulhatott a szállítás azokra az exportpiacokra is, amelyek korábban beviteli tilalmat rendeltek el a magyar termékekkel szemben. Ezek közül a legnagyobb és legszigorúbb a japán, ahol csak hazánk madárinfluenzamentesség-jelentése után 90 nappal engedélyezték újra a szállítást. Az első két konténer most indul a távol-keleti országba, és januárra újabb

3 konténeres rendelésük van. A termelésük azonban így is csak a tavalyi 75-80 százaléka lesz. A szokásos 400-440 ezer hízott liba helyett csak 300 ezret, hízott kacsából 850 ezer helyett 700 ezret vágnak, mellette pedig 350 ezer nagytestű kacsát és 150 ezer úgynevezett zabos libát (húslibát) dolgoznak fel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság