0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 20.

Friss zöld falatok, saláták, dekoráció

Ma már egész évben hozzájuthatunk szinte bármelyik friss zöldségféléhez, de a téli időszakban a legtöbbet csak megvásárolhatjuk, magunk nem tudjuk megtermeszteni. Az utóbbi években egyre népszerűbb csíranövényeket azonban akár télen is könnyen előállíthatjuk, konyhaablakban vagy külön megvilágítással a konyhapulton.

Modern lakásokban akár érdekes és szép, központi dekoráció is lehet „hajtatásuk”. A közvetlen étkezésre szánt csíranövényeket 2-3 hét alatt nevelhetjük fel, viszonylag kevés felszereléssel, vegyszermentesen.

Az egyszerűbb csíranövény-nevelési változathoz (amely kicsit intenzívebb odafigyelést igényel) elég egy mélytányér, vatta, vetőmag, víz és az ablakon átszűrődő fény. Az utóbbihoz azonban jó tudni, hogy a hagyományos ablaküvegekhez képest ma már sok olyan többrétegű speciális ablak van, ami kevésbé engedi át a növényeknek megfelelő fényt, így a csíranövények is máshogy fejlődnek mögöttük, és beltartalmi értékeik (klorofill-, C-vitamin-tartalom, más antioxidánsok mennyisége stb.) is eltérők lehetnek.

Vásárolhatunk kerámia vagy műanyag csíráztatótálakat, de akár műanyag dobozokból saját magunk is kialakíthatunk edényeket.

A speciális csíráztatótálak lehetnek egyszintesek vagy egymásra tornyozható szettek, amelyeknél az alsóbb szinteken a fényre nem igényes fázisban (előáztatás, csíráztatás) levő növények vannak, a legfelső tálban pedig a fényigényes, végső szakaszban levő növények.

Modern megjelenésű, a növények fejlődéséhez megfelelő fény- és vízellátást biztosító csíráztatórendszerek is beszerezhetők, és mivel elegánsak, így akár a nappaliban is elhelyezhetjük őket, – ha a vetőmag jó minőségű volt – jó beltartalmi értékű és mindig kiszámíthatóan fejlődő növények nevelhetők bennük.

A csíranövények étkezési felhasználásához nagyon széles a fajválaszték, a zöldségfélék mellett fűszernövényeket (koriander, bazsalikom), gabonaféléket, napraforgót és egyes dísznövényként használt fajokat (sarkantyúka) is választhatunk. Természetesen a mérgező növények kizártak, de ezen kívül a vetőmag ára (sok magot fogunk használni), beszerezhetősége, a csírázás ideje és a csíranövények ízvilága, dekorációs értéke, színe szabhatja meg, hogy mit választunk.

Ha kedveljük a csípős ízeket, a legegyszerűbb talán mustármaggal megtenni az első próbálkozásokat, vagy retekkel, káposztafélékkel, de a hagymafélék is viszonylag gyorsak, mutatósak.

Semlegesebb ízhez a salátaféléket érdemes először kipróbálni. Igazán finom édes ízű csemege a szuperédes csemegekukorica csíranövénye, a mag azonban elég drága. Ha színválasztékot szeretnénk, érdemes pirosas vagy lila levelű (cékla, mángold, lila káposzta) fajokkal is próbálkozni.

A friss tavaszi ízvilágot hozza az ételekhez a zöldborsó, amelyből érdemes az afila változatokat keresni, melyeknek a levelei helyett részben vagy teljesen kacsok fejlődnek, ezért a friss zöldborsóíz mellett a különleges megjelenése is nagyon vonzó. A fiatal növényeket grillezve is tálalhatjuk.

A növénynevelés tervezéséhez érdemes az egyes növényfajokról könyvekben, cikkekben leírt szabvány szerinti csírázási időt alapul venni. Irányadók lehetnek saját kerti tapasztalataink is, azzal kalkulálva, hogy ha jó körülményeket tudunk biztosítani, a szobai csíranövény-nevelés gyorsabb, mint a szabadföldi kelés, ahol a növénykéknek meg kell küzdeni a talajjal, a változó hőmérséklettel és nedvességtartalommal.

Érdemes utánajárni a magok csíraképesség-megőrzési idejének is, bizonytalan korú, régi magok sokszor nem hoznak kellő sikert: például a fűszerként vásárolt, több éve otthon tárolt mustármag legtöbbször nem megfelelő.

A magméret és az ezermagtömeg segít abban tájékozódni, mennyi magra lesz szükségünk egyszerre. A legtöbb növényfaj esetében érdemes a csíratál teljes felületét egy rétegben beteríteni, esetleg kis hézagokkal, mert a magok először kissé megduzzadnak. Vannak olyan módszerek is (ahol igazán fiatal csíranövény-előállítás a cél, és nem baj, ha nem kap mindegyik növény egyenletesen fényt), ahol több rétegben vannak a magok, például, amikor befőttesüvegben csíráztatunk.

A lakás hőmérséklete is megszabja, milyen növényeket érdemes kipróbálni. A nagyon melegigényeseknek a lendületes csírázásához általában a szokásos szobahőmérsékletnél melegebbre van szükségük, míg például a fejes saláta magjai nagy melegben nem indulnak csírázásnak.

A hagymafélék 20 °C körüli hőmérsékleten 12-14 nap alatt lesznek ideális méretű növények, bár maghéjjal együtt akár már a 6-7. naptól szedhetők a csíranövények.

A vöröshagyma ezermagtömege 3-4 gramm, a póréhagymáé 2,2-3,7 gramm, a metélőhagymáé 0,8-1 gramm.

A kínai metélőhagyma ezermagtömege 2,5-3,5 gramm, a belőle nevelhető növénykék fokhagymaízűek és nagyon intenzív illatúak. A metélőhagyma nagyon hamar elveszti a csíraképességét, és kicsit lassabban csírázik, mint említett társai. A többi hagymaféle magjai körülbelül 3 évig használhatók fel.

A salátafélék csírázásának megindulásához maximum 20 °C, utána 20-22 °C javasolt. Gyors csírázásúak, különösen a fejes saláta, akár 7-10 napos korban szedhető, de néhány nappal tovább várva nagyobb lesz a levele. Ezermagtömege 0,8-1,2 gramm, csíraképességét 4-5 évig őrzi meg. A madársaláta magjai 4-5 évig maradnak csíraképesek, ezermagtömege 2,2-3,7 gramm. Nagyon ízletes csíranövényei vannak, nevelési ideje azonban (magtételtől függően) elhúzódhat akár 3-4 hétig is.

A kerti zsázsa az egyik leggyakrabban használt microzöld, amelynek csíranövényei jól fejlődnek 20 °C körüli hőmérsékleten, és 12-14 nap után fogyaszthatók. Ezermagtömege 1,6-2 gramm, a magok csíraképességüket 4-5 évig őrzik meg.

A káposztafélék csíráztatására 20 °C körüli hőmérséklet javasolt, jó fényellátás mellett azonban lehet melegebb is.

Körülbelül 10 naposan kezdhető a szedésük, de nagy szikleveles korig 14 nap. Ha kisebb méretű magokat vetünk, akár 20-24 nap is lehet a nevelési idő. Ezermagtömegük 3-6 gramm, a csíraképességüket 4-5 évig őrzik meg.

A fehér mustárt 20-22 °C-on akár már 7 nap után kezdhetjük szedni, de néhány napot várhatunk még a nagyobb sziklevelek kifejlődéséhez. Ezermagtömege 5-8 gramm, 4-5 évig tárolható.

A 8-10 grammos ezermagtömegű retek 20 °C-on nevelhető, de jó fényállás mellett akár melegebben is. Ez utóbbi esetben az 5-7. naptól szedhetjük. Csíraképességét a többi keresztesvirágúhoz hasonlóan 4-5 évig őrzi meg.

A cékla és a mángold nevelési ideje sokszor 14-21 nap, a csírázás megindulási gyorsasága erősen függ a mag korától, minőségétől. Ha hagyományos „magvakat” használunk, azok valójában többmagvú termések, így egy-egyből akár 3-7 (vagy még több) növényke fejlődik.

A leggyorsabban 25-30 °C-on fejlődnek. Ezermagtömegük 15-22 gramm, csíraképességük 4-5 év.

A napraforgó leggyorsabban, 4-5 nap alatt 25-30 °C-on csírázik, 20 °C körüli hőmérsékleten 10 napig tarthat a növénynevelés. A lomblevelek kesernyések, így a sziklevelek kifejlődésekor fel kell használni a magoncokat. Ezermagtömege (kaszattermés) 30-50 gramm, de a nagymagvú fajtáké akár 200 gramm is lehet. A magok 3-4 évig tarthatók el.

Gabona csíranövények 6-7 nap alatt előállíthatók 20 °C körüli hőmérsékleten, de gyakran már a magokból kibújó gyököcskét fogyasztják a maggal együtt. A magok általában 4-5 évig felhasználhatók. A búza ezermagtömege 40-60 gramm közé esik, a zabé 25-40 gramm, a rozsé 35-40 gramm.

A csemegekukorica-magokból 5-7 nap után már lesznek fogyasztható növénykéink, de érdemes viszonylag meleg helyen nevelni őket. Ezermagtömege 200-300 gramm (a szuperédes fajtáké 120-180 gramm), csíraképességét 3-4 évig őrzi meg.

Hidegtűrő növény a zöldborsó, 18-20 °C-on jól nevelhető.

Szedni legkorábban 5 naposan lehet, de nagyobb méretben, maximum 3 hetes korig általában jobban élvezhető. Ezermagtömege 100-400 gramm között, fajtatípusonként nagyon változó lehet, 3-4 évig őrzi meg a csíraképességét.

Az uborka és sárgadinnye melegigényes növények, 25-30 °C-ra van szükségük, úgyhogy radiátorhoz közel nevelve már 7-8 nap után szedhetők. A sárgadinnye ezermagtömege 20-30 gramm, az uborkáé 25-30 gramm. A magok hosszú ideig felhasználhatók, 6-8 évig képesek kicsírázni.

Nagyon fontos, hogy a vetőmagot megfelelő helyről szerezzük be. A jó vetőmag egészséges, jó csíraképességű, és nem kezelték vegyszerrel, emiatt a legtöbb esetben nem jó az agroboltból beszerzett egyszerű vetőmag. A mag csíraképessége és egészségi állapota mellett sok zöldségfélénél fontos a mérete is mert az általában meghatározza a csírázás gyorsaságát.

Ha például retek- vagy spenótmagunk van, és méret szerint nem kalibrált, érdemes szétválogatni a magokat.

Az apróbbak lassabban csíráznak és fejlődnek, így akár egy időben is elvethetjük a kisebbeket, a nagyokat pedig külön edénybe, hogy eltérő időben érjék majd el a felhasználási méretet.

Forrás: Kerti Kalendárium