0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Egészség: ami mindenkit érint, de senki nem beszél róla…

A bélgázképződés természetes folyamat, viszont egyesesetekben problémát jelezhet, és a táplálék összetételétől is függ. Nem véletlenek például a babos viccek…

Minden nem steril bélrendszerben képződnek gázok. Ezeket a bélbaktériumaink állítják elő a vastagbélig eljutó béltartalom egyes elemeiből. Egy egészséges nő átlagosan naponta hétszer, egy férfi tizennégyszer enged szabad utat a bélrendszerében keletkező gázoknak. Akár kétliternyi is távozhat egyetlen nap folyamán.

Ennek a nap mint nap termelődő és összegyűlő gáznak a mennyisége és milyensége az elfogyasztott élelmiszereinktől, a lenyelt levegő mennyiségétől és a mikrobiótánk összetételétől függ.

Etessük a bélbaktériumokat

A vastagbélben tanyázó baktériumok abból táplálkoznak, amiket a szervezet emésztőnedvek hiányában nem tud hasznosítani. Ez lényegében mindenkinek kielégítő felállás, mert amellett, hogy jóllakatjuk a baktériumainkat, mégiscsak profitálhatunk azokból az anyagokból, amelyek megemésztésére nélkülük nem lennénk képesek. A jóllakott baktérium, boldog baktérium, így szaporodik és termel számunkra rengeteg fontos vegyületet: neurotranszmittereket, rövid szénláncú zsírsavakat, enzimeket, vitaminokat…

Merre fúj a szél?

A baktériumok a különféle szénhidrátokból (fruktóz, laktóz, fruktánok, cukoralkoholok) fermentálás közben túlnyomó részben hidrogént és szén-dioxidot állítanak elő, de előfordulnak metántermelő törzsek is. A létrejött szén-dioxid töredéke végighalad az emésztőrendszeren és végül távozik. Kis részét a baktériumok más célokra tudják fordítani, míg a jelentősebb hányada visszaszívódik a véráramba, majd a tüdőbe jutva kilélegezzük. A hidrogént pedig rövid szénláncú zsírsavak, hidrogén szulfid vagy metán előállításánál használják fel a baktériumok, illetve a felesleg szintén a tüdőn keresztül távozik.

Ez már tényleg gáz

Míg a szénhidrátok feldolgozásának többnyire „nagyobb a füstje, mint a lángja”, a fehérjék rothasztása jóval kellemetlenebb érzéssel jár, és komolyabb szagokat gerjeszt. Ilyesmi akkor jelentkezik, ha fehérjefogyasztásunk bőségesebb volt, mint amennyivel a szervezetünk egyszerre képes megküzdeni.

Ilyenkor ajánlott csökkenteni a fehérjedús élelmek fogyasztását, vagyis össze kell hangolnunk a szervezetünk fehérjeemésztési kapacitását a fehérjebevitelünkkel.

A pokol tornáca

A tejfehérje és a keresztesvirágúak sok kéntartalmú aminosavat tartalmaznak, amiből néhányunk mikrobiótája meglehetősen sok hidrogén-szulfidot termel. A gyakran előforduló kénesszagú (esetleg lazább) széklet, bélgáz és kipárolgás kénintoleranciára enged következtetni. Ebben az esetben ajánlott az étrend fehérje-, illetve kéntartalmát ideiglenesen mérsékelni. De arra vigyázzunk, hogy ne essünk át a ló túloldalára, mert a szervezet rengeteg folyamat elvégzése során igényel ként, és ha drasztikusan lecsökkentjük a bevitelünket, kénhiány lép fel.

A szeleket fogva tartani nagyon fájdalmas és nem is egészséges. A bélgázok termelődése tehát normális reakciónak számít, mégis adódnak esetek, amikor túlfeszítik a tűréshatárt. Szerencsére ez az állapot az étrend ideiglenes (szükség szerint tartós) megváltoztatásával jól kordában tartható.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: