0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Gluténmentes élet: „Ijesztő ezzel először szembesülni”

„Az emberben nem is tudatosul azonnal, mennyi mindenben van glutén” – mondta Szabolcs Péter, az idei OMÉK nagydíjas cirokcipójának egyik fejlesztője.
A 2022-ben fejlesztett Cöli cirokcipó tavaly első helyezést ért el az Év Gluténmentes Kenyere versenyen, idén pedig az OMÉK Élelmiszeripari Innovációs Pályázatán nyert első helyet

A vállalkozó közel húsz éve foglalkozik gluténmentes termékek forgalmazásával és gyártásával, családi érintettsége miatt.

„Próbáltunk olyan alapanyagot találni, ami Magyarországon elérhető, közben megkerestek minket a ciroktermelők, hogy érdekes lehet-e számunkra a növény. A gluténmentes pékáru jelenleg elsősorban kukorica-, rizs- és búzakeményítős lisztekből készül. Utóbbiból kivonják a glutént. Jobban hasonlít az eredeti ízekre, de vannak, akik érzékenyek rá és kerülik. A cirok nem jellemző pékáru-alapanyag, illetve mostanában kezdik újra felfedezni.”

A 2022-ben fejlesztett Cöli cirokcipó tavaly első helyezést ért el az Év Gluténmentes Kenyere versenyen, idén pedig az OMÉK Élelmiszeripari Innovációs Pályázatán nyert első helyet. „Először a saját bisztrónkban majd boltjainkban kezdtük forgalmazni, amit az ottani pozitív visszajelzések alapján bővítettünk. Mostanra már a Lipóti pékségekben és a Kifli.hu oldalon is egyre nagyobb számban fogy.”

Közös fejlesztés eredménye, mert Szabolcs Péter és társai vállalkozása, az Amurex GM Hungária Kft. régóta kooperál a Hunorganic Kft.-vel. Míg partnerük főként az alapanyagok előállításával foglalkozik, ők sok esetben teszik azokat kezelhetőbbé és fogyaszthatóbbá a sütés során.

Így történt a Cöli cipó esetében is, amely az együttműködésnek köszönhetően nagyobb mennyiségben is előállítható, ízben és állagban is jobb termék lett.
Fider György, a Hunorganic és Szabolcs Péter, az Amurex ügyvezetője Nagy István agrárminiszterrel az OMÉK megnyitóján

Az Amurex 2006-ban, Budaörsön nyitotta meg első élelmiszerallergia-szaküzletét a lisztérzékeny vásárlók előtt, ahol az elérhető kínálat árusítása mellett új termékek fejlesztésével is foglalkozni kezdtek. Termékeiket egyre több viszonteladó, pékség, illetve pékhálózat vette át, aminek folyományaként gluténmentes pékséget nyitottak a közelben, de már Budapesten.

A vállalkozás kenyereit és péksüteményeit azóta is nagyon sok cég, vendéglátóhely, biobolt és bionagyker vásárolja, hét éve pedig egy vendéglátóhelyet is nyitott a belvárosban. Ez a Cöli Bisztró, amiről a cirokcipót is elnevezték. Kizárólag gluténmentes, helyben készített cukrász- és pékárut, napi menüt és streetfoodot, illetve alapanyagokat találni a kínálatában.

Az Amurex mostanra összességében 70-80 féle terméket állít elő, és mivel munkatársai már jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, tanácsokkal is segíteni tudják azokat, akik kezdők a gluténmentes életben.

„Ijesztő ezzel először szembesülni.

Hirtelen nem tudja az ember, hová fordulhat, és nem is tudatosul benne, mennyi mindenben van glutén a kenyéren és pékárun kívül. Nem fogyaszthat streedfoodot, liszttel sűrített főzeléket, levest, sok felvágottat, vagy akár bizonyos fűszerkészítményeket.

Nagyon oda kell figyelnie, hiszen 1000 gramm élelmiszerben már 6 milligramm glutén jelenléte is reakciókat válthat ki nála, és akkor a keresztallergiákról még nem is beszéltünk! A gluténmentes élelmiszer ugyanis nem érintkezhet normál élelmiszerrel.”

Szabolcs Péter szerint

nemcsak az érintett fogyasztóknak, hanem a termelőknek és a gyártóknak is számos kihívással kell szembesülniük.

A gluténmentes pékárut például az előbbiek miatt csak becsomagolva lehet értékesíteni, de így viszont a népegészségügyi termékadót is meg kell fizetni utána.

Míg Ausztriában és Olaszországban receptre írják fel, nálunk havi 8-9 ezer forintos szja-támogatást lehet igénybe venni utána, ami mindössze három kenyér megvásárlására elég.

Véleménye szerint nagyon sok működőképes példa látható külföldön, amiket érdemes lehet átvenni a cöliákiások, illetve az őket kiszolgáló termelők és gyártók támogatása érdekében, hiszen, ha valaki nem jut hozzá a megfelelő termékekhez, akkor olyan súlyos állapotba kerülhet, ami a munkában is megakadályozza.

Hollandiában és Dániában például támogatást kapnak azok az alapanyagtermesztők, akik garantálják, hogy nem fertőződnek meg a termőterületeik. Ezt nálunk is meg lehetne valósítani a „Termőföldtől az asztalig” koncepció keretében.

Úgy véli, talán törvényhozói szinten sem feltétlenül ismert, hogy aki gluténmentes liszteket állít elő, az nem őrölhet mást, vagy, hogy ezek a lisztek akár tízszer drágábbak és nagyon nehéz bánni velük, vagyis gyakorlatilag minden gluténmentes termék kézműves terméknek tekinthető.

Mindennek meg kell jelennie az árakban is, de nem biztos, hogy mindenki meg tudja fizetni, aki rászorul.

Közben pedig fejlődik az iparág, és az eredményeit, a jó minőségű, nagy hozzáadott értékkel bíró termékeket akár külföldön is értékesíteni lehetne. Állami szerepvállalás nélkül azonban erre is kevés az esély.

Szabolcs Péter a Pest Megyei Élelmiszer Szakmacsoport, valamint az Élelmiszeripari Ágazati Készségtanács elnökeként is igyekszik tenni azért, hogy több figyelmet kapjanak a gluténmentes élelmiszerek, és ehhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatását is sikerült elnyernie. Javaslatára várhatóan még az idén mentes munkacsoport alakulhat a NAK-ban, amelynek az lesz a feladata, hogy terjessze a laktóz- és gluténmentes élelmiszerek előállításához, forgalmazásához kapcsolódó speciális ismereteket, illetve képviselje speciális fogyasztói és gyártói érdekeket.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: