Tojáshéj, mint társtermék

A tojásfeldolgozás során keletkezik egy úgynevezett melléktermék, amivel ekkora termelési szintnél már kezdeni kell valamit. A tojáshéjról van szó, ami – a tojás nagyságától függően – tömegét nézve 10-15 százalékot képvisel. A tojáshéj aránya nagyobb az „S”, tehát a kis tojásoknál. Ennél kevesebb a héjkihozatal az „M”-eseknél, vagyis a közepes méretűeknél. A héj aránya a legkisebb az „L”-es, azaz a nagy tojásoknál, ez akkor fordul elő, ha egy tojás tömege 70-75 grammot tesz ki.

Ezzel ajánlatos kezdeni valamit, mert egyébiránt ez önmagában is érték. Éppen ezért nem is melléktermékként, hanem minimum társ­termékként kezelik a tojáshéjat. A takarmányfeldolgozó üzemükben a tojáshéjat, mint nélkülözhetetlen kalciumforrást, beledolgozzák a kutyatápba. Nem keletkezik tehát hulladék, aminek a megszüntetése költséget jelentene, sőt, így árbevételt és jövedelmet produkál.

A porított tojáshéj az emberi táplálkozás­ban is hasznosítható, mert a Caprio­vus Kft. gyártástechnológiája szerint ez steril anyag. Akadnak olyanok, akik talajjavításra használják, kalciumforrásként ott is hasznos alapanyag. Talajsavanyosodás ellen a tojáshéj tökéletes alapanyag, javítja a termőtalaj pH-ját. Legújabban pedig megépítettek egy dobszárítót, abban a tojáshéjat kiégetik, a végterméket pedig lovardákban homok helyett a közlekedő felületek borítására használják. Ezen a víz tökéletesen átfolyik, ami nagy előnye. Ha pedig egy üzlet egyszer beindul, előbb-utóbb több más is követi.

Fontos szerep jut a tojástálca felhasználására és hasznosítására. A tojást azon szállítják be az üzemükbe, azaz ez egy folyamatosan keletkező termék. Nem hagyják veszni ezt sem, mert pelletálással fűtő alapanyagot gyártanak belőle. Ebben nagyon jó együttműködő partnerre találtak a Református Szeretetszolgálatban. A saját üzemi hőnyerésnél is számottevő az az energiamennyiség, ami innen származik, ám a tojásporításhoz ezt nem tudják alkalmazni, mert ennek az elégetésekor a hőleadás nem egyenletes (erre már létezik precíz megoldás, például Kisdombegyházán).

Tojástermelés

Az üzem alapanyagellátásában a saját tojótelep csak kisebb részarányt képvisel, az évenként szükséges 150-200 millió tojás elsöprő többségét termelő üzemektől vásárolják meg. A saját tojótyúk-állományukat mélyalmos tartásban nevelik, ami főleg az osztrák és német export miatt szinte már előírás. A felvásárolt tojást az ország minden sarkából veszik meg, 25 céggel tartanak fenn üzleti kapcsolatot, és lényeges elvárásuk, hogy a tojás élelmiszeripari feldolgozásra megfelelő minőségű legyen.

Jellemző, hogy amikor a piacon valami miatt tojáshiány mutatkozik, akkor a feldolgozó kilincsel, ha pedig a tojás-előállítás kicsit több a kelleténél, akkor a termelők ajánlkoznak náluk.

Külön szót érdemel a saját mélyalmos tyúktartás és tojástermelés. Újabban ez a divat hódít főként Nyugat-Európában, ugyanakkor a MATE etológusai azt állítják, hogy a tyúkok számára élettanilag kedvezőbb a ketreces tartás. Ugyanis a tyúkok jobban érzik magukat bandában, boldogabban élnek és tojnak csoportosan, mintha magányosan kószálnak. Ám a nyugat-európai tendenciákra a Capriovus Kft.-nél nagyon odafigyelnek. Azt azért jó tudni, hogyha a tyúkokat jól szoktatják, akkor a mélyalmos technológiánál sincs baj a tojáshigiéniával, amit vádként szoktak felemlegetni. A szakszerűen és jól kialakított tojófészkeknél ugyanazt az iparitojás-arányt tudják elérni, mint a ketreces tartásnál. Igaz, hogy ez fokozottabb figyelmet és karbantartást igényel.