Az ősemberek összegyűjtöttek minden ehetőnek, hasznosnak, illetve szépnek tűnőt: terméseket, bogyókat, magokat, gyökereket, leveleket, gombákat, rovarokat, a hátrahagyott tetemek martalékát, köveket, ásványokat, faanyagot, kagylókat, stb. Valójában a hús megszerzése nagyon sokáig a gyűjtögetésből eredt, mivel őseink a nagyvadak által zsákmányolt állatok maradékait tudták csak megkaparintani, legfőképpen a csontokat.
Számos előnnyel járt
A gyűjtögető életmódból határozottan sok pozitívum származott. Magasfokú intelligenciát igényelt, mivel ismerniük kellett a környező világot, az évszakok, az időjárás, a növények és állatok működését. Tudniuk kellett megmunkálni a fellehető nyersanyagokat. És ki kellett tapasztalniuk, meg kellett tanulniuk, hogy miként menekülhetnek meg különféle veszélyhelyzetekből. Az élet tanította és edzette őket, és ez meg is látszott rajtuk. A Homo sapiens agyának mérete abban a korban volt a legnagyobb, ami a jelek szerint azóta valamelyest csökkent.
A régészeti leletek tanúsága szerint az ősi emberfélékre nem volt jellemző az alultápláltság illetve az éhezéssel kapcsolatos kórképek, de az elhízás se. Fertőző betegségek egész sokasága ismeretlen volt számukra, mert azok többsége csak a háziállatok és a haszonállatok tartásának következtében kerültek csak közel az emberhez. Daganatos elváltozások jelentkeztek ugyan, de igen ritkán.
A változatos étkezés nem csak nekünk okoz örömöt, hanem a bélflóránknak is, mivel ott nagyon sokféle, különböző igényekkel bíró élőlény él. Manapság a 25 ezer ismert ehető növény közül csupán néhány tucatot fogyasztunk rendszeresen. A kőkori ősemberek elismerésre méltó mikrobiótával rendelkeztek, éppen azért, mert sokkal több olyan élelmet fogyasztottak, amely nekünk már sosem kerül az asztalunkra.
A kutatók szerint a gyűjtögetés számos előnnyel járt és nagyon is emberhez illő foglalatosság volt. És még ma is az.
Ajánljuk még:
Egészséges energia: 3 folyadék, amivel kiválthatjuk az energiaitalt
