A hazai agrárvállalkozások digitalizációja elindult, de „van hová fejlődni” – húzta alá Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Mint mondta, 2010-hez képest jelentősen csökkent a hazai agrárvállalkozások száma, de nőtt a szaktudás. Ezzel együtt is azok vannak kevesebben, amelyek rendelkeznek vele. Tavaly mintegy 100 ezer gazdasági egységet irányítottak mezőgazdasági végzettség nélkül. A mezőgazdasági vállalkozások mindössze 13 százaléka rendelkezett általános, 2 százaléka speciális, 6 százaléka pedig térinformatikai szoftverrel.

A NAK szaktanácsadókat képez, képzésekkel és más rendezvényekkel segíti a hazai agrárium digitalizációját, és két olyan nemzetközi együttműködésben is részt vesz, amelynek célja a kis-, közepes vállalkozások digitális jártasságának fejlesztése.

A gazdálkodóknak rendezett és integrált digitális technológiákra van szükségük, ezért a szolgáltatóknak előre kell lépniük a technológiák és eszközök átjárhatósága érdekében.

Mivel a digitális átállás idő- és pénzigényes, a megtérülés érdekében minden gazdálkodónak ajánlott szakmai segítséget kérni.

Hol tartunk most Magyarországon?

Mennyire élünk a digitális technológiák kínálta lehetőségekkel? Egyebek mellett erre kereste a választ Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője, Győrffy Balázs, dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. ügyvezető-tulajdonosa, valamint Szabó Levente, az NiG Nyrt. projektigazgatója a megnyitót követő kerekasztal-beszélgetésen.

Mint elhangzott, a tejelő szarvasmarhatartásban Európa- és világszintű adatokat tudunk cserélni, míg a szántóföldi növénytermesztés két részre szakadt: egyik fele tízes skálán 6-7-es, de másik része nulla szinten él a digitalizációval.