0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 22.

Erdészeti kártevők a gyümölcsösben

Sok olyan kártevővel találkozhatunk a gyümölcsösökben, amelyek erdészeti és gyümölcstermesztési kártétele egyaránt ismert, emellett hazánkban általánosan elterjedt fajok.

A kis téliaraszoló Európa-szerte elterjedt faj, amely nálunk is mindenütt előfordul. Károsításával mind az üzemi, mind a szórvány- és a házikerti gyümölcsösökben egyaránt számolni kell, bár az intenzívebb vegyszerhasználat elterjedésével már kevésbé veszélyeztet. A kárt a hernyók okozzák, mert kiodvasítják a duzzadó rügyeket, rongálják a bimbókat, a virágokat és a fiatal gyümölcsöket. Elhúzódó fakadás esetén a kártétel igen feltűnő lehet. Később a hernyók a levelekből szabálytalan alakú lyukakat rágnak ki, majd a vastagabb erek kivételétől az egész levelet elpusztítják.

 kis téliaraszoló lepkék hímjei repülnek
A kis téliaraszoló lepkének csak a hím példányai tudnak repülni

Évente egy nemzedékben, késő ősszel rajzó lepke. A nőstény által egyesével lerakott tojások telelnek át a fák törzsén, ágain a rügyek mellett és a rügypikkelyek között.

A hernyók sokszor vékony selyemfonalon függenek a fák koronájában vagy alatta. Az ilyen hernyókat a szél messzebbre is elsodorhatja. Május első felében a fejlődésüket befejezve, leereszkednek a fákról, és a talaj felső rétegében szilárd gubóban áttelelnek.

A bábok egészen októberig maradnak a talajban, majd az őszi eső hatására az imágók elhagyják a bábokat, és a késő délutáni órákban tömegesen szárítkoznak a fák törzsén. Az 5-10 mm hosszú szürkésbarna nősténylepkék kis szárnycsonkjaikkal repülésre képtelenek, így azon a fán várják hímeket. A hím teste karcsú, 15-17 mm hosszú, az elülső szárnyai barnásszürkék, sötétebb zegzugos harántvonalakkal. Az imágók nem táplálkoznak, párosodás után a nőstények lerakják tojásaikat, majd elpusztulnak.

A rügypattanás előtt végzett alapos lemosó permetezéssel hatékonyan gyéríthetők az áttelelt tojások. A fiatal hernyók ellen tavasszal Bacillus thuringiensis készítményekkel védekezhetünk környezetkímélő módon. Fénycsapdára és szexferomon csapdára intenzíven repülnek a hím lepkék. A csapdaadatok jó támpontot adnak a várható kártétel mértékéről.

Ahol rendszeresen védekeznek tavasszal a sodrómolyok ellen, nem várható számottevő kistéliaraszoló-kártétel. A téliaraszolók elleni védekezés egy régóta ismert, házikertekben alkalmazható módja a hernyóenyves övek alkalmazása.

Ezeket a 15-20 cm széles öveket a lepkék rajzása előtt, szeptember végén, október elején kell a gyümölcsfák törzsére erősíteni. A talajból kikelő nőstények a fákon felfelé haladva beleragadnak az enyves övekbe, és ott elpusztulnak. Az öveket legalább december végéig célszerű a fákon hagyni, és utána meg kell semmisíteni. A téli fatisztogatás során az övek alatti részt fokozottan kell megtisztítani – az ott lerakott tojások megsemmisítése céljából.

A nagy téliaraszoló a másik jelentős araszolófajunk. Károsításának formája, életmódja az előző fajéhoz hasonló, néhány jellemző különbséggel. A kis téliaraszolónál nagyobb termetű lepke. Évente szintén egy, ősszel rajzó nemzedéke van. Hernyóinak életmódja az előzőhöz hasonló, de nagyobb termetűek, barnán tarkázottak, és szabadabban élnek a fákon, nem szövik magukat a levelek közé. Egy másik különbség, hogy a nagy téliaraszoló bábjai a talajban egy kicsit mélyebben, 12-15 cm mélységben gubó nélkül, kis földüregben találhatók. A lepkék rajzása szintén ősszel, októbertől decemberig tart. A hímek a fa törzsén keresik fel a szárnycsökevényes nőstényeket. A nyári talajmunkák gyérítik a bábokat. A rovarölő szerekkel kezelt gyümölcsösök mentesek a kártételétől.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: