Aki szorongatott helyzetbe kerül és kiszolgáltatottnak érzi magát, minden furfangját kénytelen bevetni, hogy megvédje az épségét, az életét. A növények éppen ilyen helyzetben állnak. Ezért vegykonyhájukban érdekes és hasznos vegyületeket termelnek. Ezekkel többnyire a rovarokra összpontosítanak, mégis akadnak olyan hatóanyagok is, amelyek még ránk is képesek hatást gyakorolni.

„Fehérítés”

A legtöbb növényi táplálékunkban megtalálható a fitinsav, mivel a növények ebben a formában raktározzák el a foszfort. Az étrendünkben jelenlévő fitátok 90%-a gabonafélékből (elsősorban a teljes kiőrlésűekből) származik. Jelentős források még a hüvelyesek, a magvak és a diófélék. A fitinsav a szervezetünkben antioxidánsként viselkedik, erősíti az immunrendszert, gátolhatja a vastagbéldaganat növekedését, illetve lassíthatja a rákos folyamatok terjedését. Azonban az emésztőrendszerben megköthet ásványi anyagokat (vasat, kalciumot, cinket, mangánt), így csökkentheti azok felszívódását. Ami bizonyos esetekben még jó is lehet. Máskor meg rossz.

Az ember idővel és energiával nem spórolva kitalálta, hogyan tud a gabonafélék kellemetlen héjától megszabadulni, hogy könnyebben emészthető kenyeret tudjon sütni. Mígnem megérkezett a teljes kiőrlésű  divat és visszatértünk a barnához, a korpáshoz, az egész gabonamagok fogyasztásához.

Jó hír azoknak, akik imádják a teljes kiőrlésű dolgokat, hogy a fitáz enzim segítségével szét lehet szakítani a fitinsavat, így például felszabadítható némi ásványi anyag. A fitáz a gabonafélék kelesztése közben aktiválódik, valamint a magas fitáttartalmú ételek rendszeres fogyasztása képes „megtanítani” a bélrendszert ennek az enzimnek a képzésére.

A kevesebb több

mert az oxálsav nagy mennyiségben gasztrointesztinális panaszokat és izomgörcsöt okozhat.