Amikor növényeket -prebiotikumokat- eszünk, közvetett módon a bélflóránkat is tápláljuk. Egészen pontosan a zöldségek és gyümölcsök vízben oldódó rostjai, rezisztens keményítőtartalma, és más fitonutriensei azok, amik lehetőséget biztosítanak, hogy a baktériumok vígan éljenek és sokasodjanak bennünk. Miközben lebontják a számunkra valójában emészthetetlen rostokat, olyan vegyületeket hoznak létre, melyek kifejezetten értékesek, és nagyon jól jönnek a testünknek.
Szupervegyületek
A rostok nem tűnnek túl hasznosnak, a testünk nincs is felkészülve arra, hogy ezeket megeméssze, a baktériumaink végzik el helyette. Ezért jó, ha van sok jótékony bacink, mert ők meg tudják emészteni az élelmeinket, közreműködésükkel végső soron hasznosul a haszontalan. És ezért jó, hogy sok zöldséget fogyasztunk, mert akkor egyre több boldog bacink lesz.
Rendet tartanak
Savasabb kémhatásúvá teszik a vastagbelet, ami megakadályozza, hogy a patogén baktériumok dőzsöljenek és rosszban sántikáljanak odabent. Hozzájárulnak a vastagbél egészségének megőrzéséhez és biztosítják a jók uralmát, elnyomva a veszélyesebb törzseket.
Energiát adnak
Baktériumaink a megtermelt rövidszénláncú zsírsavakkal hozzájárulnak a napi kalóriaszükségletünkhöz, mégpedig nagyjából 10%-ban. Ez azért a semminél több. Mert ugyebár korábban azt feltételezzük, hogy a rostok csak úgy átutaznak rajtunk, és nem sok hasznunk származik belőlük azon kívül, hogy gyarapítják a székletünk mennyiségét.
