Viszont nincs még kitől tanulni, nincs tananyag, könyv és tapasztalat a hazai viszonyokra.

Marianna lelkesen mondja, hogy szerencsére a fiatalok nagyon érdeklődnek egyrészt a számukra még ismeretlen növény, másrészt a teakészítés iránt. Egyre többen jönnek a kertbe ismerkedni a cserjékkel azzal a szándékkal, hogy szakértők szeretnének lenni, de egyelőre nincs kitől elsajátítani az ismereteket. Ezért rendszeresen tart tea-work­shopot, az egyetemen pedig oktatja a tea termesztését és a kisüzemi feldolgozását. Mivel egyelőre nincs tankönyv, most ír egyet erről a témáról. De sok középiskolás is ellátogat a kertbe, sőt most már egyre több általános iskolás is megnézi a teacserjéket.

Abban reménykedik, hogy itthon is lezajlik a teaforradalom, ami pár évvel ezelőtt megtörtént a kávé esetében. Most már szinte az összes komolyabb kávéfogyasztót érdekli, hogy milyen fajta kávét vásárol, az honnét érkezik, milyen a pörkölése. Úgy gondolja, ez le fog játszódni a tea esetében is, talán lassabban és kisebb mértékben, mert kevesebben fogyasztják, mint a kávét.

Miért fekete és zöld a tea? De lehet fehér is

Legyen szó fehér, zöld, fekete vagy oolong teáról, mindegyikhez a teacserje rügyét és két felső levelét szedik le, és kizárólag a feldolgozás módjától függ, hogy mi lesz a végeredmény.

• Fehér tea – a leveleket egyszerűen megszárítják, ebből készül a leglágyabb, legfrissebb ízű tea.

• Zöld tea – a leveleket szárítás után fonnyasztják. A kínaiak wokban, nyílt tűzön sütik, sodorják és szárítják, ezért ennek eredménye a kesernyés, füstös íz. A japánok gőzöléssel érik el a fonnyasztást.

• Fekete tea – a fonnyasztott leveleket sodrás után 20-24 óráig fermentálják, vagyis erjesztik, ekkor változik a színe mélyvörösre vagy feketére, ezt követően szárítják.

• Oolong tea – a zöld és fekete tea közötti átmenet, kevesebb ideig, 8-10 óráig fermentálják, és utána megszárítják.