Pollenszemek, gombaspórák, a gombák toxinjai, baktériumok, növényi eredetű részecskék, apró rovarok, amelyeket a szél sodor, bőrrészecskék, különféle illat- és szaganyagok, bármilyen biológiai eredetű anyag, ami a levegőben terjed. Ezek a szállongó részecskék okozói lehetnek allergiának, a falak penészedésének, a gabonaféléket fogyasztásra alkalmatlanná tévő mikotoxin-fertőzéseknek.
E légkörben szálló részecskék vizsgálatával az aerobiológia tudománya foglalkozik. Arról, hogy mennyire nem tudjuk, mi is van körülöttünk a levegőben, dr. Magyar Donát aerobiológussal, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársával beszélgettünk.
A Kertészet és Szőlészet idei első számában Megyesi Éva A zöldszakma közegészségügyi felelőssége című írásában olvashattunk arról, mi is az a növényvakság. Ennek egyik formája, amire Magyar Donát az allergiagyógyszerek reklámjaiban figyelt fel.
Ezekben ugyanis szinte kivétel nélkül szép, de nem allergén növények jelennek meg, miközben az emberek nagy része nem képes felismerni a hazánkban talán a legtöbb allergiás megbetegedést okozó parlagfüvet. A szakember szerint ezt a növényvakságot elsősorban a tudatlanság okozza.
Az én közelebbi szakterületem az allergén gombák. Most az általános iskolai, sőt középiskolai tananyagban is annyi van a gombákról, hogy az erdőben nő a csiperke, meg esetleg a mesegomba, a légyölő galóca.
De amikor én valahol elmondom, hogy a penészek ártalmasak, sok ember csodálkozva néz. Évekig élnek az emberek olyan lakásban, ami penészes, és nem tudatosul bennük, hogy ők ettől megbetegedhetnek.
Élelmiszervásárláskor jó tehát résen lenni, a címkéket elolvasni, és persze ott a „fogyasztók támogatására” a Nébih is.