– A leginkább keresett fajtaméz töretlenül az akácméz és a vegyes virágméz. Méhészeti termékek közül nagyon nagy a kereslet a méhpempőre és a propolisz tinktúrára. Mézet termelni és eladni megéri, viszont korántsem annyira egyszerű, mint gondolnánk. A méz bizalmi termék, általában közvetlenül a méhésztől veszik a vásárlók háztól, attól, akit régóta ismernek. A háztól értékesítő méhészek értelemszerűen árversennyel próbálják meg eladni a megtermelt mézüket. Sokszor egymás alá kínálnak, ami hosszú távon nem fenntartható és téves szemléletmód. Mi kezdetektől azt valljuk, hogy nem árversennyel kell kitűnni, hanem hozzáadott értékkel. A vásárlásnál egyébként oda kell figyelni. A méz a harmadik leggyakrabban hamisított termék a világon. Mi arra ösztönözzük a fogyasztókat, hogy legyenek tudatos mézvásárlók. Keressék a jeleket a címkén, az üvegen, vessék be az íz és szaglóérzékeiket is. Legyenek óvatosak az ismeretlen eredetű, EU-n kívülről származó és/vagy nagyon olcsó árú termékekkel szemben. Ha minőségi, tápanyagokban, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, valódi mézet szeretnénk vásárolni, akkor érdemes közvetlenül magyar termelőktől beszerezni azt.
– Marketing nélkül sok más termékhez hasonlóan mézet sem lehet hatékonyan értékesíteni az online térben. Nem titok, jelentős költséget jelent számunkra a márkaépítés, viszont ez elengedhetetlen a fejlődés szempontjából. Marketing- és PR-szakemberek támogatják mindkét brandet. Mézeinket nemzetközi versenyekre is rendszeresen nevezzük, például Dubajból, Londonból is sok díjat hoztunk már el. 2019-ben repcemézünk lett az ország legjobb repceméze a Gyulai Mézfesztiválon. Ezek az eredmények is visszaigazolást adnak vásárlóinknak, hogy minőségi terméket vásárolnak tőlünk. A Viragbeke.hu webshopunk a tavalyi évben elnyerte az ország legjobb honlapja díjat, az idei évben pedig két kategóriában is első helyezést ért el. Ezektől az elismerésektől is tovább nő a márka hitele a vásárlók szemében.
Gál Attila hangsúlyozta: az évek előrehaladtával egyre inkább tolódik a hangsúly a méhészkedésről az értékesítés irányába. Ami egy nagyszerű visszaigazolása annak, hogy folyamatos a kereslet az általuk megtermelt és forgalmazott magas minőségű, tiszta, termelői mézekre. Ami sajnálatos, hogy így kevesebb időt tud a méhek és a természet közelében lenni, több energiát visznek el a vállalkozással kapcsolatos teendők. Nehéz ebben a folyamatban megtalálni az arany középutat, de törekszik rá.
A szakember szerint jelenleg az ágazat egy óriási hullámvölgyben vergődik.
– Nagy problémát jelent az Európai Unióba beömlő óriási mennyiségű, ellenőrizetlen, hihetetlenül olcsó „méz”. Idézőjelben. Ezzel a silány minőségű „mézzel” kell versenyeznünk mind termelésben, mind értékesítésben, ami gyakorlatilag lehetetlen. Ha kiszámoljuk a méz bekerülési költségét, láthatjuk, hogy a legtöbb termelő esetében a jelenlegi felvásárlási árakkal számolva egyszerűen nem éri meg annak a termelés, aki csak hordósan értékesít. Talán azoknak lesz egyszerűbb átvészelni ezt az időszakot, akik máshogy gondolkodnak, esetleg több lábon állnak, vagy van fix mellékállásuk. Fontos lenne növelni az egy főre jutó mézfogyasztást is. A jelenlegi egy kilóról akár háromra is növekedhetne ez a szám. Ezzel elérhetnénk, hogy ami most exportra kerül, az bent maradna az országban és nem kellene versenyeznünk az olcsó, harmadik országból érkező mézekkel az Unióban. Ehhez viszont széleskörű edukációra lenne szükség az érdekképviseletünk (OMME) és a méhészek részéről egyaránt. Az alacsony mézfogyasztásban nyilván szerepet játszanak még egyéb gazdasági, megélhetési tényezők is, de hiszem, hogy megfelelő ismeretterjesztéssel és kampányokkal jelentősen növelhető a kereslet 5-10 éven belül. Amíg ezt nem tudjuk elérni, addig ki leszünk téve a külső nehézségeknek, annak, ami most is zajlik az ágazatban.
