Ha a zöldborsóról beszélünk, akkor a legelső jelző, ami előjön, a nehézség. Például nehézség, hogy minden erőfeszítés ellenére meglehetősen bizonytalan ennek a fontos, de összességében csak kis vetésterületű növénynek a sorsa. Visszafelé nézve úgy tippelhetünk, hogy 2022-ben 11 500-12 000 hektár volt a magyar zöldborsó-vetésterület, míg 2023-ban, azaz tavaly 12-13 ezer hektár szerepelhet a statisztikákban. Eljutottunk 2024-ig, amikor is a szerződéses vetésterület az előző évhez képest most 30-40 százalékos csökkenést mutat, ez nem várható adat, ez tény, ezzel kell számolnunk ebben az évben. Ha bárki, bármiféle ötlettel áll elő, kérte az előadó, azt úgy tegye meg, hogy csak a jövő évi, tehát 2025-ös tervezésnél lehet figyelembe venni. A hazai zöldborsóágazatra jellemző, hogy a fagyasztóipar mutat nagyobb stabilitást, a konzervgyárak pedig a nagyobb bizonytalanságot. Veszélyezteti a mostani helyzetünket, hogy a magyar feldolgozóipar a csemegekukorica nélkül a zöldborsóval egyáltalán nem tud mit kezdeni, ha nincs az első, nem kell a második sem.

Minden olyan, mint régen, ám most semmi sincs jól. A kihívások között első helyen szerepel okként a klímaváltozás, de rögtön utána következik a szabályozás a maga valamennyi bizonytalanságával. Csupán tény, de meg kell említeni, hogy a termelési költségek változatlanul hatalmas iramban növekszenek, s ezek együttes hatására ennek az ágazatnak a piaci helyzete túlságosan mélyre süllyedt. Az, hogy a klíma megváltozott, adhat okot nálunk panaszra, de realisták akkor vagyunk, ha belátjuk és elismerjük: a klímaváltozás a mi versenytársainkra is ugyanolyan kedvezőtlenül hat. A problémák között ott szerepel a növényvédő szer okozta bonyodalom, mert egyszerre csökken ezeknek a mennyisége, miközben bizonyos hatóanyagokat pedig kivonnak a forgalomból.

Jó színvonalúnak ismeri el a szakma az ágazat gépesítettségét, a genetikai helyzetét és a szakmai információt. A drágaság miatt a tápanyag-gazdálkodásunk összességében gyenge láncszemként szerepel, amihez még hozzáadódik a kétség a termelő részéről, hogy vajon átveszik-e tőle a teljes termést, vagy még többen járnak úgy, mint tavaly, amikor aztán túlérett.

Ha már a műtrágyát említettük, azért fogalmazzunk konkrétan. Hektáronként 55 kilogramm vegyes hatóanyaggal számolunk (ugye nem sok híja van a biotermesztésnek), s ennek a 90 százalékát a nitrogén műtrágya jelenti.