Miért is mondhatjuk, hogy súlyos helyzet alakult ki a zöldborsó- és a csemegekukorica-vonalon? Mindenekelőtt azért, mert ez a két ágazat nem kivételes példaként szerepel, hanem ugyanazt éli meg, amit a hazai gabona- és olajnövény-termesztők kénytelenek elszenvedni. Ilyenkor hatványozottan érezteti hatását minden kedvezőtlen előjel.
Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője éppen ezért a témától kissé távolabb álló gabona és olajnövények piaci helyzetével foglalkozott.
Ha ugyanis a növények versenyében jól megy a gabonának és az olajos növényeknek, akkor a nagymagvú zöldségfélékre is visszahat akként, hogy a termeltetők és feldolgozók, érzékelve a versenyt, mélyebben nyúlnak a saját bukszájukba.
Sőt, azt is tudjuk, tapasztaljuk, hogy akik zöldséget termesztenek, azok biztos, hogy foglalkoznak gabonával és olajos növényekkel is. Amikor nehezebb a sora a takarmányféléknek és az étolajnak, akkor az visszahat a zöldségekre, mégpedig kedvezőtlenül, mert a földért folytatott versenyben a zöldborsó és a csemegekukorica látszólag előnyös helyzetet él, ezért a termeltetők, felvásárlók, feldolgozók csak legyintenek. Nincs versenytársa sem a zöldborsónak, sem a csemegekukoricának, termelő, te erre vagy rágépesítve, s azon is eltöprenghetsz, hogyha most kimaradsz ebből a csapatból, legközelebb mikor lesz esélyed újra visszakerülni.
Ha a gabonánál és az olajos növényeknél a rövid- és középtávú piaci kilátásokat elemezzük, akkor azt látni kell, hogy az EU-ban ezeknél a kereslet növekedésére jelenleg semmiféle esély nem mutatkozik. Ugyanez a helyzet az USA-ban, míg Kínából olyan hírek érkeznek, hogy a tavalyihoz képest csökkentik ezek vetésterületét.
A gazdálkodásra, annak eredményességére pedig különböző tényezők hatnak, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül.
Első helyen kell említeni az adott ország kamatszintjét, ez indulásból eldöntheti, hogy a gazda merjen vagy ne merjen vetni. Árgus szemekkel figyeli mindenki egy-egy országnál, még olyan helyen is, ahol általában a közkép pozitív szokott lenni, hogy mostanra az adott állam mennyire adósodott el. Meglehetősen erős súllyal szerepel a döntések meghozatalában, hogy az energiahordozók piacán éppen milyen tendencia érvényesül. Itt még az is gond, hogy bármilyen kisebb vagy nagyobb hírre azonnal óriásiak a változások. A mezőgazdaság esetében nagyon érdekes a munkaerőpiac, a megfizethető és egyben hozzáértő dolgozók alkalmazása.
Ne lepődjünk meg rajta, hogy a gabonák és olajos magvak termesztésére elemi erővel hat a tény, hogy idén az USA-ban elnökválasztás lesz.
Végezetül meg kell említeni a geopolitikai kockázatokat, konkrétan az oroszok és ukránok háborúját, a Vörös-tengeren zajló zűrzavart, vagy a Kína és Tajvan közötti egyre feszültebb ellentétet. Ezek vezetnek el oda, hogy az árak most a korábbihoz képest egy alacsonyabb szintre léptek vissza, általában igaz, hogy nagyok a készletek és hihetetlenül gyenge a kereslet.
A korábbiakhoz képest 2023-2024-re az úgynevezett átmenő búzakészlet 27-ről 25 százalékra mérséklődött, s az egyéb gabonáknál ez a szint 19,4-
19,9 százalék között mozog az évek előrehaladtával. Oroszország búzakészlete most 36,5 millió tonnára tehető, de nem emiatt érdekes, hanem mert a világ exportjának egynegyedét ők adják. Erre az évre 94 millió tonna betakarított orosz búzával számolnak, aminek a fele meg fog jelenni az exportpiacokon.
Az előrejelzések szerint a gabonaféléknél az árak tovább süllyednek.
Az EU-ban a felmérések szerint 2024-ben a búza vetésterülete 3,2 százalékkal csökkenni fog. Az őszi árpáé szinten marad, a tavaszi árpa vetésterülete 6,6 százalékkal növekszik, és a kukorica is majdnem 3 százalékkal nagyobb vetésterületet foglalhat el magának. Kicsit hazatérve, az előadó megdöbbentő, de igaz állítást tett. Támogatás nélkül Magyarországon az őszi búza, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce egyaránt veszteséges.
|
