A Washingtoni Állami Egyetem kísérleti állomásán a Cosmic Crisp fajtán körülbelül 30%-ban figyeltek meg zöldfoltosságot, ami pigmenthiányos területeket jelent a piros almán. A foltok kiterjedése egészen nagy is lehet, vagy csak néhány pötty barnászöld folt látszik az almán. Szerencsére ez csak kozmetikai hiba, a héjra terjed ki és nem befolyásolja az ízt vagy a tárolhatóságot. Gyakrabban alakul ki az árnyékosabb részen fejlődő gyümölcsökön. A keserűfoltosság például a Jonathan, a Granny Smith, az Idared vagy a Fuji fajtákon szokott előfordulni.

Mindkét jelenség összefügg a táp­anyagellátással, de még szorosabb a kapcsolat a fák termésterhelésével, állapította meg Lee Kalcsits és Bernardita Sallato hároméves, több ültetvényben végzett felmérés eredményeként. Washington állam két legnyereségesebb fajtáját, a Honeycrispet és a Cosmic Crispet vizsgálták. Előbbi a keserűfoltosságra, utóbbi a zöldfoltosságra hajlamos.

A keserűfoltosságot régóta a kalciumhiánnyal magyarázzák, de most kiderült, hogy egymással összefüggő tényezők állnak a háttérben: erős növekedés, alacsony terhelés és magas kálium-kalcium arány.

Az almatermesztők évtizedek óta pontos receptet szeretnének arra, hogy mikor és mennyi tápanyagot adagoljanak a keserűfoltosság elkerülésére, de még nem született megoldás. Bernardita Sallato talajtannal is foglalkozik, és kollégáival trágyázási kísérletet is beállított több helyszínen, mindkét fajtán. Kis, közepes és nagy adagban juttattak ki nitrogént, magnéziumot és káliumot. Mint ahogy várható volt, a több nitrogén erőteljesebb hajtásnövekedéshez és keserű-, illetve zöldfoltossághoz vezetett. A vizsgálat során mérték júniusban a gyümölcskezdemények és a levelek tápelemszintjét, valamint szüretkor a gyümölcshéjét.

Szerintük túl sok minden történik még az ültetvényben júniustól a szüretig, ezért nem lehet pontos sarokszámokat megállapítani a tápelemek arányára. Sokkal szorosabb a kapcsolat a terheléssel.

A mérések szerint 22 üzemi Honey­crisp-ültetvényben három év átlagában több mint tízszeresére (8,2%-ról 83,5%-ra) nőtt a keserűfoltosság gyakorisága a törzskeresztmetszet egy négyzetcentiméterére jutó 4,9 almáról 2,8 almára csökkenő termésterheléssel párhuzamosan. Ahogy a terhelés csökkent, úgy nőtt a gyümölcsméret és a hajtásnövekedés.

A Crimson Crispet 17 ültetvényben vizsgálták, ott a zöldfoltosság aránya nőtt 3,1-ről 51,9%-ra, amikor a terhelés 6-ról 1,7-re változott. Hajtásnövekedésben nem találtak olyan egyértelmű összefüggést, mint a Honeycrisp esetében.

Nem vezetett eredményre az almahéj összetételének mérése sem, nagy volt a szórás a talaj tápanyagtartalmától és a termesztéstechnológiától függően.