0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 12.

A méhtenyésztés egyik eszköze: méhanyák mesterséges termékenyítése

Hazánkban a méhanyák mesterséges termékenyítése, avagy inszeminációja nem terjedt el széleskörűen a szakmai gyakorlatban és az elméletben sem. Ennek ellenére az eljárás meglepően hosszú nemzetközi múltra tekint vissza.

A méhanyák műszeres termékenyítésének múltja

„Tudomásom szerint az első kísérlet méhanyák mesterséges termékenyítésére úgy történt, hogy Francois Huber 1814-ben egy kis ecsettel spermát juttatott a méhanya hüvelynyílására. Erőfeszítései nem jártak sikerrel” – írja IFJ. Harry H. Laidlaw 1977-ben megjelent, Instrumental Insemination of Honey Bee Queens című képes leírásában.

1883-ban és 1886-ban már egyfajta fecskendővel próbálták meg bejuttatni a spermát (Wankler és McLain), de még 1920-ban is eredménytelennek bizonyult az erre irányuló igyekezet (Bishop).

1. kép

Az eljárás modern technológiájának kidolgozása a Cornell Egyetemen dolgozó Dr. Loyd R. Watson nevéhez fűződik (1. kép).

Ő volt az, aki angol nyelvterületen, technikáját megkülönböztetve, a mesterséges (artificial) termékenyítés helyett a műszeres (instrumental) termékenyítés kifejezést részesítette előnyben és kezdte el használni.

Már 1927-ben mikrofecskendőt alkalmazott a sperma bejuttatására, az anyát pedig selyemfonalak segítségével egy fadarabhoz erősítve, különböző kezelőeszközökkel manipulálta, altatás nélkül. A fullánk struktúráját egy kézi segédeszközzel mozdította ki helyéről, hogy hozzáférhetővé tegye a méhanya ivarszervét.

Azt viszont csak 1944-ben fedezte fel Laidlaw, hogy termékenyítéskor a spermát a méhanya hüvelyében található, visszacsapó szelepként működő billentyű (valvefold) mögé kell juttatni, és végül ez tette lehetővé, hogy a termékenyítés során megfelelő mennyiségű sperma megfelelő módon juthasson közvetlenül a méhanya petevezetékébe.

2. kép
Az eljáráshoz szükséges manipuláló eszközt először W. J.Nolan, később pedig Otto Mackensen és W. C. Roberts fejlesztette tovább jelentősen (2. kép).
Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: