0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 12.

A méhtenyésztés egyik eszköze: méhanyák mesterséges termékenyítése

Hazánkban a méhanyák mesterséges termékenyítése, avagy inszeminációja nem terjedt el széleskörűen a szakmai gyakorlatban és az elméletben sem. Ennek ellenére az eljárás meglepően hosszú nemzetközi múltra tekint vissza.
5. kép

A kezdetben csak kis kapacitás feldolgozására alkalmas spermaadagolók (5. kép) mellett mára forgalomba kerültek olyan nagy kapacitású adagolók, amelyek alkalmasak korlátlan mennyiségű sperma gyűjtésére olyan üvegkapillárisokba, amelyekben a sperma hosszabb távon raktározhatóvá, illetve akár postázhatóvá vált.

Az eljárás technológiai és elméleti fejlődése odáig jutott, hogy az inszemináció sikere sokkal nagyobb mértékben múlik a megfelelő méhészeti gyakorlat alkalmazásán a termékenyítendő anya, illetve családjának tekintetében, mint magán a tényleges inszemináción.

Susan Cobey 2007-es tanulmányában, amelyben több egyéb tanulmány eredményeit is összegzi, lejegyezte, hogy a megfelelő módon nevelt, tartott és inszeminált anyák, valamint a természetes úton párzott anyák családjai között elhanyagolható a teljesítménybeli különbség, vizsgáljuk akár a fiasítás kiterjedtségét, akár a mézhozamot.

Magyarországon a méhanyák mesterséges termékenyítésének alkalmazása nem terjedt el széles körben, és a témát tárgyaló szakirodalom is kifejezetten hiányosnak mondható. Ez részben érthetetlen, hiszen izolált pároztatótelepekhez alkalmas földrajzi adottságokkal rendelkező területek hiányában kizárólag az inszemináció áll rendelkezésünkre a tényleges szelektív tenyésztéshez, ami hosszú távon a mézelőméh tenyésztésének egyetlen eredményesen járható útja, legyenek a szelekció feltételei akár gazdasági, akár fajtafenntartási szempontok. Ezért is furcsa ennyi év távlatában visszaolvasni Zsidei Barnabás szavait, amelyekkel az 1987-ben megjelent Méhanyanevelés (Akadémiai Kiadó) című könyvének mesterséges termékenyítést tárgyaló fejezetét zárja, és amelyek így hangzanak:

„A mai társadalmunk műveltségi szintje elérte már azt a fokot, amikor sok méhészcsaládban él egy-egy képzettebb ember, aki olvasva, tanulmányozva a kellő irodalmat, utasításokat, némi előgyakorlat után a manipulátoros, egyszerűbb inszeminálót is szakszerűen tudja kezelni, nemesítvén ezzel saját méhállományát. A mesterséges megtermékenyítés országos szintű elterjedése áldás lenne az anyanevelésben!”

Szerző: Gazsó Imre,

Jánossomorja

Ez is érdekelheti:

Biztató eredmények a propolisz mint természetes atkaölő szer alkalmazhatóságára

A ritka fajok és élőhelyek fennmaradásáért

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: