A kezdetben csak kis kapacitás feldolgozására alkalmas spermaadagolók (5. kép) mellett mára forgalomba kerültek olyan nagy kapacitású adagolók, amelyek alkalmasak korlátlan mennyiségű sperma gyűjtésére olyan üvegkapillárisokba, amelyekben a sperma hosszabb távon raktározhatóvá, illetve akár postázhatóvá vált.
Susan Cobey 2007-es tanulmányában, amelyben több egyéb tanulmány eredményeit is összegzi, lejegyezte, hogy a megfelelő módon nevelt, tartott és inszeminált anyák, valamint a természetes úton párzott anyák családjai között elhanyagolható a teljesítménybeli különbség, vizsgáljuk akár a fiasítás kiterjedtségét, akár a mézhozamot.
Magyarországon a méhanyák mesterséges termékenyítésének alkalmazása nem terjedt el széles körben, és a témát tárgyaló szakirodalom is kifejezetten hiányosnak mondható. Ez részben érthetetlen, hiszen izolált pároztatótelepekhez alkalmas földrajzi adottságokkal rendelkező területek hiányában kizárólag az inszemináció áll rendelkezésünkre a tényleges szelektív tenyésztéshez, ami hosszú távon a mézelőméh tenyésztésének egyetlen eredményesen járható útja, legyenek a szelekció feltételei akár gazdasági, akár fajtafenntartási szempontok. Ezért is furcsa ennyi év távlatában visszaolvasni Zsidei Barnabás szavait, amelyekkel az 1987-ben megjelent Méhanyanevelés (Akadémiai Kiadó) című könyvének mesterséges termékenyítést tárgyaló fejezetét zárja, és amelyek így hangzanak:
Szerző: Gazsó Imre,
Jánossomorja
Ez is érdekelheti:
Biztató eredmények a propolisz mint természetes atkaölő szer alkalmazhatóságára
