0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 24.

Kertészeti termesztés Francia Polinéziában

A természetföldrajzi adottságok elsősorban a kertészeti termesztés bővítésére, fejlesztésére adnak lehetőséget Francia Polinéziában.

Szőlőtermesztés korallon

polinéziában szőlőkártevő tarisznyarák
A rangiroai szőlők talán legveszélyesebb kártevője a fiatal hajtásokat tönkretevő tarisznyarák

A szőlő a francia polinéziai szigetvilágban mindaddig nem volt jelen, amíg az 1990-es évek elején a francia Dominique Auroy a fejébe nem vette, hogy megpróbálkozik a termesztésével. 1992 és 1994 között telepítési kísérleteket végeztek mind az öt szigetcsoporton, a választása végül a Tahititől keletre, alig egy órányi repülőútra eső Tuamotu-szigetcsoport részét képező Palliser-szigetek egyik tagjára, Rangiroára esett; 1997-ben három hektárnyi szőlőt telepített, az első szüretekre pedig 1999–2000-ben kerülhetett sor.

A klimatikus adottságoknak köszönhetően évente kétszer szüretelnek, 2003-ban már minden szüretből négyezer palack bor készült. 2005-ben elkészült az új pince, egy évvel később pedig a korábbi 10 helyett már 26 tonna szőlőt takarítottak be.

A készült bor minőségét jól érzékelteti, hogy 2008-ban a párizsi Vinalies International borversenyen a tölgyfahordóban érlelt, 2006-os fehérboruk ezüstérmes lett, rá egy évre pedig a 2007-es fehérbor kapott – szintén ezen a borversenyen – ezüstérmet.

Szőlőültetvény és kókuszpálmák polinéziában:nem mindennapi növénytársítás Rangiroa szigetén
Szőlőültetvény és kókuszpálmák: nem mindennapi növénytársítás Rangiroa szigetén

A szőlőbirtoknak helyt adó Rangiroa-atoll a világ egyik legnagyobb ilyen képződménye (elférne benne egész Tahiti), és ahogy a nevéből is látszik, a tenger szintjéből alig néhány méterrel magasabban lévő korallzátonyról van szó, aminek gyűrű alakját az alatta lévő, már régen kihunyt vulkán koronája adja. Ellentétben a tengerből magasan kiemelkedő vulkáni szigetektől, mint például Tahiti a maga 2241 méteres csúcsával. Talaja a korallon kialakult, gyenge táperejű, laza homok, az elsődleges vegetációt pedig a megszámlálhatatlan mennyiségű kókuszpálma alkotja.

A szőlőültetvény két szempontból is egyedi: hasonló talajon még senki nem termelt sikerrel szőlőt és nem készített abból bort, valamint egész Polinéziában nem létesült még ekkora méretű ültetvény, gyakorlatilag más kultúrából sem.

A siker kulcsa egyértelműen az volt, hogy meg kellett érteni a szőlő és a rendkívül különleges talaj közötti kapcsolatot és meg kellett tudni oldani, hogy ez működjön, emellett pedig szükség volt az édesvízre, ami egyáltalán nem magától értetődő egy korallzátonyon, az óceán közepén. Szerencsére az atollon van édesvíz és még nem is kell mélyen keresni, ahogy a napsütés is bőséges – viszont soha nincs tél, ezért meg kellett oldani a vegetatív ciklus lezárását és az új indítását.

Évente kétszer

Nagyon sajátos agrárerdészetiültetvény, mahagóni és ananász
Nagyon sajátos agrárerdészeti ültetvény, mahagóni és ananász

A vegetatív ciklus újraindulását ezen a klímán egy rendkívül komoly metszéssel érik el – az annak nyomán föllépő stressz váltja ki az új hajtások megjelenését. Napjainkban gyakorlatilag mindig 5-5,5 hónap telik el két szüret között, ami azt is jelenti, hogy minden évben kicsit máskor szüretelnek. A néhány hetes eltérést egy-egy ciklus között egyrészt az időjárás, másrészt a metszés holdfázisokhoz való igazodásának szükségessége magyarázza. Ez utóbbi azért fontos, mert biodinamikus gazdálkodásról van szó. A jelenleg mintegy hathektáros, 90%-ban Carignan fajtával telepített ültetvény csepegtető öntözésre berendezett, ami elsősorban a tápanyag-gazdálkodás, és nem a vízutánpótlás miatt fontos.

Az atoll az ültetvénynél kimondottan széles, közel egy kilométeres, a talajfelszín alatt pedig nagyjából már bő egy méterrel ott van a talajvíz. Ugyan a tengervíz beszivárog az atoll mélyebb rétegeibe, de mivel az édesvíz könnyebb, „úszik fölötte”, és miután a csapadék bőséges, a vízkivétel viszont nem túl jelentős, a kellő mennyiségű utánpótlásnak köszönhetően nincs keveredés.
polinéziában úton-útfélen lehet ananászt venni –sokszor 4-5 darabot összekötve árulnak
Úton-útfélen lehet ananászt venni – sokszor 4-5 darabot összekötve árulnak

A kizárólag kézzel szüretelt szőlőt naponta kétszer szállítják át a Rangiroa-atoll fő szigetén épített pincébe, ahol a már klasszikusnak mondható technológia szerint bogyózzák, préselik, majd ülepítik, ezt követően pedig először alkoholos, utána malolaktikus erjesztés következik. A bort nem szűrik, az egyes fajtákból készült végterméket külön-külön, rozsdamentes tartályokban, ellenőrzött hőmérsékleti tartományon belül érlelik, bortól függően 4-6 hónapig. Ezt követi a házasítás, majd gyakorlatilag azonnal palackoznak. Mivel vörösbort már nem készítenek, így tölgyfahordós érleléssel sem foglalkoznak, hanem a palackozás után igyekeznek mindent minél gyorsabban értékesíteni.

Szüretenként 20-25 hektoliter borral számolnak hektáronként, ami azt jelenti, hogy évente 35-40 ezer palackot értékesítenek.

Mintegy féltucat viszonteladóval dolgoznak együtt, a mennyiség 90%-a Francia Polinéziában kerül forgalomba, a legnagyobb költséget a szállítás jelenti, mivel hatalmas a terület és csak hajóval lehet megoldani, a légi teherszállítás költségét már nem bírná el a termék.

Somogyi Norbert
Magyarország Nagykövetsége, Párizs
SZTE Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely

Gera Magdolna
SZTE Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: