0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Kertészeti termesztés Francia Polinéziában

A természetföldrajzi adottságok elsősorban a kertészeti termesztés bővítésére, fejlesztésére adnak lehetőséget Francia Polinéziában.

Noha a közoktatás Francia Polinéziában alapvetően a helyi kormány hatáskörébe tartozik és miniszteri képviselete is van, az agrárszakoktatást – így a mooreai mezőgazdasági szakgimnáziumot és felsőfokú technikumot, a Szegedi Tudományegyetem MGK Erasmus-partnerét is – a francia mezőgazdasági minisztérium felügyeli. Sőt, az intézmény mindenkori igazgatója szaktankerületi felelősként ellenőrzi a Francia Polinéziában működő többi, jellemzően magán-agrárszakiskolát is. Az intézmény tangazdasága elsősorban a kertészeti termelés és az erre alapozott termékföldolgozás gyakorlati oktatására helyezi a hangsúlyt. A természetföldrajzi adottságok ugyanis elsősorban a kertészeti termesztés bővítésére, fejlesztésére adnak lehetőséget.

főzőbanán polinéziában
A főzőbanán Polinéziában (is) népélelmezési cikk, ám a piacon nem kilóra, hanem darabra/kupacra árulják. Egy kis kupac ára 500 Csendes-óceáni frank, azaz kb. 4,20 euró

A polinéziai agrárszakképzés egyebek között azért jóval összetettebb, mint az európai, mert a helyi mezőgazdaságban sokkal kevésbé strukturáltak az egyes termékpályák.

A szigeteken, atollokon egyáltalán nem lehet olyan gazdaságméretekben gondolkodni, mint Franciaországban vagy akár Magyarországon. Még a nagyobb szigeteken sem, hiszen kevés kivételtől eltekintve olyan vulkanikus képződményekről van szó, ahol a domborzatot a valamikori vulkánok határozzák meg, így a művelhető terület rendkívül kicsi és széttagolt.

A termékpályák szerveződésében nem segít a szigetvilág rendkívüli szétszórtsága, egyes szigetek akár kétezer kilométernél is távolabb vannak egymástól. Menetrend szerinti repülőjárat alig félszáz szigetet köt össze, másokra legföljebb hajóval lehet eljutni – és nem mindennap. Moorea szigetére ugyanakkor Tahititól alig háromnegyed órányi kompozással el lehet jutni.

Komoly gond a minőségi szaporítóanyag hiánya is, külföldről csak nehézkesen és drágán lehet beszerezni, ellenőrzött helyi szaporítás pedig szinte nincs.


Öt szigetcsoport

Francia Polinézia Franciaország széles körű autonómiával rendelkező tengerentúli területe, öt nagy szigetcsoportból áll gyakorlatilag egy európányi területen a Csendes-óceán közepén, de a víz fölötti részek összes területe csupán 4200 négyzetkilométer. A szigetcsoportok (Társaság- szigetek, Tuamotu-szigetek, Gam­bier- szigetek, Marquises-szigetek, Ausztrál-szigetek) közül az első a legismertebb, hiszen ide tartozik Tahiti (ahol Francia Polinézia fővárosa, Papeete is található), a turisztikai szempontból igen népszerű Bora- Bora, valamint a szakintézménynek otthont adó Moorea is. Francia Polinézia élelmiszerszükségletét a helyi mezőgazdaság messze nem képes kielégíteni, ami sebezhetővé teszi az ellátást – ezt a koronavírus-járvány alatti lezárás tudatosította igazán a helyi politikai vezetésben. Ennek nyomán kapott lendületet a mezőgazdaság fejlesztése, ám a természetföldrajzi adottságok miatt elsősorban a kertészeti termelésben vannak hatalmas lehetőségek, ezért a fejlesztések a munkaerőpiacra is kedvező hatással lehetnek.


Kihunyt vulkán kráterében

A mooreai mezőgazdasági szakgimnázium és felsőfokú technikum (EPEFPA d’Opunohu/ LPA d’Opunohu) oktatási munkájában fontos szerepet tölt be a tangazdaság, ami az intézményen belül önálló elszámolással működik, az alkalmazottakat – 12 dolgozó és két, külső szolgáltatóként működő egyéni vállalkozó – a bevételekből fizetik, csupán a vezetője a mezőgazdasági minisztérium közalkalmazottja. Francia Polinézia autonómiája miatt viszont az a sajátos helyzet alakult ki, hogy ugyan a tangazdaság vezetőjét „Párizs fizeti”, a szakmai utasításokat alapvetően a helyi kormánytól kapja. Pontosan ez a kettősség az oka annak is, hogy a kontinentális Franciaországban és a tengerentúli megyékben érvényes szabályok, előírások nem ugyanúgy érvényesülnek. Ott is létezik például a növényvédőszer-használat visszaszorítását célzó Ecophyto-program, ám a szabályokat sokkal rugalmasabban alkalmazzák, ami abból a szempontból egyáltalán nem meglepő, hogy azokat alapvetően a kontinentális klímaöv mezőgazdasági termelésére dolgozták ki.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: