Ahhoz, hogy felismerd a problémát és kihívd állatorvosodat, az alábbiakat figyeld meg a lovadnál!
•Terhelhetőség csökkenése: enyhe esetben romlik az állat teljesítménye (tüdőkapacitásának csökkenése miatt lassabban, kevesebbet képes futni). Súlyos esetben ez odáig fajulhat, hogy a ló teljesen elutasítja a mozgatást.
•Orrfolyás: jellemző lehet a kétoldali orrfolyás, de előfordul, hogy nem jelentkezik. Jelentősége van az orrváladék színének, állagának, szagának, mennyiségének és ürülési gyakoriságának (pl. állandó, időszakos, eseményhez köthető).
•Köhögés: bár a spontán köhögés nem mindig észlelhető, a gége/légcső mérsékelt összenyomása során az érintett lovaknál kiváltható köhögés. Előrehaladott esetben felléphet köhögés, eleinte viszonylag ritkán, főleg munka elején, később egyre fokozódva.
•Nehezített légzés: a légúti szűkület és a légzésfunkciók romlása miatt nehezítetté válik a légzés. „Szuszog, zihál, levegőért kapkod, húz az oldala, présel, fullad a ló” – a lovasok általában ezeket a kifejezéseket használják a jelenség leírására. A légzéshez használt izmok működése fokozódik, bekapcsolódnak a légzési segédizmok. Idővel a kilégzéshez a hasi izmok is hozzájárulnak, ami a külső ferde hasizmok megerősödéséhez (hipertrófiájához) vezethet – ez idézi elő a szemmel is észlelhető kehbarázdát. Nem minden súlyosan asztmás lónál alakul azonban ki a kehbarázda.
•Szorongás, ijedtség, stressz: a fulladás határán álló ló gyakran ijedt és rémült, később letargikus. Ugyanakkor egyes (pl. domináns, reaktív) lovaknál maga a stressz (pl. kiviszik mellőle a társait) is köhögéshez, fulladáshoz vezethet. Megjegyzendő, hogy az emberi asztmánál egyértelmű a stressz állapotot rontó szerepe.
•Láz: asztmás esetekben általában nincs láz, kivéve, ha súlyos másodlagos bakteriális fertőzés (a hörgőkből a tüdőszövetre terjedő gócos tüdőgyulladás szövődménye) áll fenn, ami ritka. Láz esetén ezért inkább megfázásra vagy fertőzésre gyanakszik az állatorvos.
A lóasztma kezelése és megelőzése
A lóasztma kezelésének célja a tartósan jó életminőség és tünetmentesség elérése, valamint az asztmás rohamok megelőzése, gyakoriságuk csökkentése, illetve kialakulásuk esetén a rohamok oldása. Ezek eléréséhez nagyon jó együttműködés szükséges az állatorvos, a lótartó és a terapeuta között.
A lóasztma multifaktoriális betegség, ami sok tényező egyidejű fennállása esetén alakul ki. Hatékony kezelése ennek megfelelően több támadásponton történik.
A kezelésben megkülönböztetik a rohamoldó és az állapotfenntartó kezelést. A rohamoldó kezelés a súlyos asztmás tünetek kialakulása esetén állatorvosi beavatkozással, elsősegély jelleggel történik. A többé-kevésbé tünetmentes állapot fenntartásában – megfelelő menedzsment mellett (!) – gyakran elegendő önmagában a gyógynövények etetése, súlyosabb esetekben gyógyszeres inhalálással kiegészítve.
Az asztma kezelésében a tartási technológia és a használat módjának megváltoztatása ugyanolyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. A gyógynövények és az ún. kiegészítő terápiák nélkül bizonyos esetekben lehetetlen elérni és megtartani a viszonylag tartós tünetmentes állapotot.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a betegségből történő felépülés és a megelőzés céljára kifejlesztett lehetőségekről.