0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 9.

Lóasztma

Lovaknál a krónikus gyulladással járó alsó légúti betegségek két formáját különböztetik meg lóasztma gyűjtőnév alatt: enyhe/közepes fokú lóasztma és súlyos fokú lóasztma.

A súlyos lóasztma tünetei nyugalomban is észlelhetők, amelyek egészen súlyosak is lehetnek, és ezek a lovak már sosem válnak újra tünetmentessé, de megfelelő menedzsmenttel élhető életük lehet.

Ahhoz, hogy felismerd a problémát és kihívd állatorvosodat, az alábbiakat figyeld meg a lovadnál!

Terhelhetőség csökkenése: enyhe esetben romlik az állat teljesítménye (tüdőkapacitásának csökkenése miatt lassabban, kevesebbet képes futni). Súlyos esetben ez odáig fajulhat, hogy a ló teljesen elutasítja a mozgatást.

Orrfolyás: jellemző lehet a kétoldali orrfolyás, de előfordul, hogy nem jelentkezik. Jelentősége van az orrváladék színének, állagának, szagának, mennyiségének és ürülési gyakoriságának (pl. állandó, időszakos, eseményhez köthető).

Köhögés: bár a spontán köhögés nem mindig észlelhető, a gége/légcső mérsékelt összenyomása során az érintett lovaknál kiváltható köhögés. Előrehaladott esetben felléphet köhögés, eleinte viszonylag ritkán, főleg munka elején, később egyre fokozódva.

Nehezített légzés: a légúti szűkület és a légzésfunkciók romlása miatt nehezítetté válik a légzés. „Szuszog, zihál, levegőért kapkod, húz az oldala, présel, fullad a ló” – a lovasok általában ezeket a kifejezéseket használják a jelenség leírására. A légzéshez használt izmok működése fokozódik, bekapcsolódnak a légzési segédizmok. Idővel a kilégzéshez a hasi izmok is hozzájárulnak, ami a külső ferde hasizmok megerősödéséhez (hipertrófiájához) vezethet – ez idézi elő a szemmel is észlelhető kehbarázdát. Nem minden súlyosan asztmás lónál alakul azonban ki a kehbarázda.

Szorongás, ijedtség, stressz: a fulladás határán álló ló gyakran ijedt és rémült, később letargikus. Ugyanakkor egyes (pl. domináns, reaktív) lovaknál maga a stressz (pl. kiviszik mellőle a társait) is köhögéshez, fulladáshoz vezethet. Megjegyzendő, hogy az emberi asztmánál egyértelmű a stressz állapotot rontó szerepe.

Láz: asztmás esetekben általában nincs láz, kivéve, ha súlyos másodlagos bakteriális fertőzés (a hörgőkből a tüdőszövetre terjedő gócos tüdőgyulladás szövődménye) áll fenn, ami ritka. Láz esetén ezért inkább megfázásra vagy fertőzésre gyanakszik az állatorvos.

A lóasztma kezelése és megelőzése

A lóasztma kezelésének célja a tartósan jó életminőség és tünetmentesség elérése, valamint az asztmás rohamok megelőzése, gyakoriságuk csökkentése, illetve kialakulásuk esetén a rohamok oldása. Ezek eléréséhez nagyon jó együttműködés szükséges az állatorvos, a lótartó és a terapeuta között.

A lóasztma multifaktoriális betegség, ami sok tényező egyidejű fennállása esetén alakul ki. Hatékony kezelése ennek megfelelően több támadásponton történik.

A kezelésben megkülönböztetik a roham­oldó és az állapotfenntartó kezelést. A rohamoldó kezelés a súlyos asztmás tünetek kialakulása esetén állatorvosi beavatkozással, elsősegély jelleggel történik. A többé-kevésbé tünetmentes állapot fenntartásában – megfelelő menedzsment mellett (!) – gyakran elegendő önmagában a gyógynövények etetése, súlyosabb esetekben gyógyszeres inhalálással kiegészítve.

Az asztma kezelésében a tartási tech­nológia és a használat módjának meg­változtatása ugyanolyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. A gyógynövények és az ún. kiegészítő terápiák nélkül bizonyos esetekben lehetetlen elérni és megtartani a viszonylag tartós tünetmentes állapotot.

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a betegségből történő felépülés és a megelőzés céljára kifejlesztett lehetőségekről.

Forrás: Pegazus

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: