•A gyakori alomféleségek közé tartozik a szalma (pl. búza-, zab-, lenszalma), a faforgács, a fűrészpor, fapellet, a szalmapellet, a tőzeg, a kenderrost és az újrahasznosított papírdarálék (újság, karton). Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.
• A legkedvezőbb alomanyagok közé tartozik a tőzegmoha, papír, agyag, nedvesített, pormentes faforgács/fűrészpor, esetleg homok.
•A legpormentesebb „alom”, pontosabban talaj a mosható gumipadozat, azonban ez nem biztosít kényelmes fekvőhelyet a lónak.
•A szalma gazdaságos (olcsó), jó szigetelést és puha fekvőhelyet biztosít, azonban nem szívja fel jól a vizeletet és az ammóniát, valamint nagy mennyiségű port és endotoxint tartalmaz. Mindig penészes valamennyire (ami nem feltétlenül látszik szabad szemmel: laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki a penészszám), de ha nedvesség éri, rohamosan elszaporodnak benne a penészgombák. Ez lehet a legártalmasabb alom az érzékeny légzőszervű lovaknak.
•A papírdarálék szívja fel a leghatékonyabban a nedvességet, de jelentős lehet a portartalma, előnye viszont, hogy nem eszik fel a lovak maguk alól. Kezelése nehéz, átázva szétesik és a nyomdafesték beszennyezi a lovat.
•A faforgács kevesebb belélegezhető port (penész, endotoxin) tartalmaz, emellett széles körben elérhető, olcsó, és nedvszívóbb a szalmánál, de ennek is jelentős a portartama (kivéve a pormentes változatokat). A fűrészpor több nedvességet szív fel a forgácsnál, mert nagyobb a felülete, viszont jóval porosabb, ezért légzési problémákat okozhat vagy súlyosbíthatja azokat. A ló szemébe vagy a légutakba jutva gyulladást okozhatnak a kisebb darabok. A fapellet remek nedvszívó, de nagyon drága, mert népszerűvé vált a háztartási pelletkályhás fűtésben. A fekete dió fája semmilyen formában nem kerülhet a lovak alá, mert nagyon mérgező.
•Kaphatók pormentes, környezetbarát alomanyagok, például portalanított, darált lenszalmaalom vagy többszörösen portalanított, hőkezelt darált szalmaalom, melyek ára meghaladja ugyan az átlagos alomanyagokét, azonban akár tünetmentessé is válhat rajtuk a ló.
•Léteznek ammóniahatást csökkentő technológiák (pl. klinoptilolit, zeolit), melyek alomra szórásával megköthető a vizelet, így abból nem szabadul fel ammónia a légtérbe.
•A tőzeges alom szinte teljes mértékben csökkenti a levegő ammóniatartalmát, mert rendkívül nedvszívó. A lovak általában nem eszik meg. A tőzegmohát azonban sok helyen nehéz beszerezni, és nagyon drága is lehet. Sötét színe miatt nem ad tiszta hatást, bepiszkolhatja a lovat, illetve a trágya és a moha szétválogatása problémás, mert nehéz megkülönböztetni az ürüléket a tőzegmohától. Megjegyzendő, hogy a tőzeg kitermelése megköveteli a láp élő felületének eltávolítását, és ezeknek a rétegeknek a kialakulása akár évtizedekig is eltarthat. A kritikusok szerint a folyamat során nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezen okok miatt a környezetvédelmi ügynökségek Nagy-Britanniában azon dolgoznak, hogy 2030-ra fokozatosan leállítsák a tőzegmoha használatát minden kertészeti tevékenységben.
•Tilos a ló jelenlétében a vizelettől és trágyától tocsogó szalma megbolygatása almozáskor, majd a poros széna kiosztása, szétrázása. Ez a rossz szokás nem csak az asztmás lovak számára káros.
•A nyálkahártyát bevonó gyógynövények a gyomorfal izgatásával reflexesen idézik elő a légúti váladék termelődését, hígulását, ezzel kissé ellensúlyozva a száraz légúti nyálkahártyák irritációját.
•Egyes, baktériumtartalmú készítmények közreműködésével gyorsan és szinte szagmentesen bomlik a tárgya, ami az ammónia jelenlétének csökkenésére utal.
Szerző: Marton Zsófia
ló-fitoterapeuta agrármérnök (FitoCavallo)
Lektorálta: dr. Povázsai Ágnes állatorvos,
dr. Bába András állatorvos és
dr. Mézes Miklós egyetemi tanár
Gyógynövények és illóolajok
ismertetője: Marton Zsófia,
asztmás Gyógynövények lovaknak, kutyáknak
és macskáknak könyv (2023)
A sorozat korábbi részei:
