0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 13.

Győrffy Balázs, az európai gazdák és az unió

A Fidesz EP-listájának negyedik helyén szereplő agrárkamarai elnököt, Győrffy Balázst arról kérdeztük: amikor elindul Brüsszelben a munka, mi a prioritás, milyen célokat érdemes, illetve lehet reálisan kitűzni, milyen partnerekre számíthat.

A Fidesz EP-listájának negyedik helyén szereplő agrárkamarai elnököt, Győrffy Balázst arról kérdeztük: amikor elindul Brüsszelben a munka, mi a prioritás, milyen célokat érdemes, illetve lehet reálisan kitűzni, milyen partnerekre számíthat a munkájában, és mit hozhat a magyar uniós elnökség?

„Nagyon sok minden függ attól, hogy milyen lesz az új Európai Parlament összetétele.

Reménykedem abban, hogy a gazdademonstrációk, a körülötte kialakult közgondolkodás miatt olyan politikusok kerülhetnek a parlamentbe, akik érzékenyek az agráriumra.

Az volna a normális, ha Európa az élelmiszerellátás biztonságát nem adná fel, nem lehet cél, hogy import élelmiszerre építsük egy egész kontinens ellátását. Azt gondolom, a környezetvédők, a természetvédők sem gondolhatják komolyan, hogy globálisan eredményt lehet elérni azzal, hogy az európai, a világ legkisebb környezeti lábnyomával működő, legkörnyezettudatosabb élelmiszer-előállítását leépítjük, majd több ezer kilométerről ideszállítjuk az élelmiszereket. Ezt le kell tenni az asztalra. Nyilván nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és szociális oldalról is meg kell azt vizsgálni, hogy ezt az anti-protekcionista gazdaságpolitikát meddig lehet folytatni”- hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, aki szerint abszurdum, hogy a saját belső előállítóinkat mesterségesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozzuk az importőrökkel szemben.

Győrffy Balázs Európai Parlament

Őszintén meg kell mondani, mivel jár, ha mesterségesen drágítjuk az európai termelést. Ez akkor elfogadható, ha az élelmiszerek árában megjelenik és a társadalom szempontjából vállalható. Vagy adott esetben ehhez dotációt kell nyújtani az agráriumnak, és a Közös Agrárpolitikának az Európai Unió teljes büdzséjén belüli aránya nem csökkenthet tovább. Látni kell, hogy nominálisan nem kap az ágazat kevesebb pénzt, a reálérték viszont folyamatosan csökken.

Nem is olyan régen még több mint a fele volt a KAP aránya az EU költségvetésének, most valamivel több mint az egyharmadánál tartunk.

„Egyik fontos elképzelésem, amivel foglalkozni kell, hogy az Európai Unióba behozott élelmiszerek esetében csak az nyújthat megfelelő garanciát, ha az EU hivatalos szervei akkreditálnák az adott beszállítót. A hatóság kimegy, leellenőrzi az ottani előállítást és ad egy pecsétet. Így történik ez Kína esetében is: ha valaki oda sertéshúst akar vinni, akkor eljön a kínai hatóság, és a húsfeldolgozó csak azután szállíthat, ha alkalmasnak találják. Talán a WTO-val kapcsolatban okozhat ez nehézségeket, de azt gondolom, nem feltétlenül feszíti szét a világkereskedelmi szabályok kereteit”- intett a szakember. Hozzátette: azt kell ellenőrizni, hogy a harmadik országok termelői ugyanazt képesek-e nyújtani, ugyanolyan körülmények között előállítva, mint amit a sajátjainktól elvárunk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: