Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) a közelmúltban május 30-át a burgonya nemzetközi napjává nyilvánította. Ezzel olyan növényre irányította rá a figyelmet, mely több milliárd ember élelmezésében játszik szerepet. A világnap alkalmából hagyományteremtő szándékkal rendezett szakmai konferenciát az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, ahol az ágazat európai és hazai helyzetéről, kilátásairól, valamint a vásárlói, fogyasztói szokások változásáról is szó esett.
Kecskés Gábortól, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnökétől megtudtuk, hogy
és ebbe beleszámítják az Egyesült Királyság termelését is, és nem mellesleg időközben az unió több országgal bővült. A termés csökkenése ennél enyhébb, a 2000-ben betakarított 85 millió tonna burgonyát helyett idén 52 millió tonnát várnak.
Az EU-ban a legtöbb burgonyát Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, Hollandiában és Belgiumban termesztenek. Ebben az öt államban van az összes uniós burgonyaterület körülbelül kétharmada. Mind az ötben a termelés növekedését vetítik előre az idén, rajtuk kívül még Ausztriában és Csehországban lehet több burgonya a tavalyinál. Hazánk nincs benne az első 14 országban, megelőz bennünket még Románia, Spanyolország, Dánia, Olaszország, Svédország, Portugália és Finnország is.
Kecskés Gábor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy tavalyi volt az első év, hogy a 20. héten nem volt még elültetve az összes burgonya Nyugat-Európában. Idén megismétlődik a helyzet, sőt, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban még a felénél sem tartottak ebben az időszakban, és ez hatással lehet az összes területre, hozamkiesést okozhat, és nehezítheti, kockáztathatja az őszi betakarítást.
