Bóna Szabolcs, Rábapordány
A Kisalföld közepén gazdálkodva idén a belvízzel kellett megküzdeni. A részletekről a Rábapordányi Mg. Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.
– A saját területen már befejeztük az aratást, az általunk integrált termelőknél ez július 9-én érkezett el. Erről azt kell tudni, hogy igencsak korai a 2024-es aratás, máskor ilyenkor szoktunk beleállni a kalászos gabonába, amikor ebben az évben éppen befejeztük. A gazdaságunk 1000 hektár szántón tevékenykedik, amiből 150 hektáron őszi árpát, 190 hektáron őszi vetésű takarmányborsót, 170 hektáron őszi búzát termesztünk.
Foglalkozunk még rozsos bükkönnyel és 200 hektáron rozzsal, a szarvasmarhák számára tömegtakarmánynak, szenázs formájában. Ezután még másodvetésként jön a kukorica, és ebben az évben 20 hektáron szóját is vetettünk.
– Péter-Pál nálunk is aratáshoz köthető hagyomány, ebben az évben 11 nappal hamarabb kezdtük a tényleges aratást. Indultunk a borsóval, majd belekezdtünk az őszi árpába, miközben az őszi borsóval nagyon sokat kínlódtunk, azt az eső beleverte a talajba. A csapadékról annyit kell tudni, hogy az őszi és téli feltöltő eső és hó számottevő volt, s erre jött a nem túl nagy tavaszi eső, de ez már gondot okozott így. Az éves átlag a saját méréseink szerint 530-
540 milliméter szokott lenni, 2023-ban ez 946 milliméterre ugrott fel. Erre jött a mostani tavaszon egy normális eső, de a kettő együtt nagyon soknak bizonyult. Így belvíz keletkezett nálunk, ami termőfelületi kiesést okozott. Az őszi árpánál a hiány mértéke elérte az 40 százalékot, ám a termésátlagunk így is 6,7 tonna lett, a teljes vetett területre vetítve. Meg kell említenem, hogy a SU Ellen fajtát termesztettük takarmánynak, a hektolitertömege 62-63 közötti, tehát jó. Az őszi búzánál a sok víz nem okozott akkora kárt, mint az árpánál, szembeötlő, hogy a hektolitertömeg rendre 78-as érték felettinek bizonyult. Viszont a sikér nagyon hiányzik, még a nagy fehérjetartalmú, tehát legalább 13 százalék fehérjét adó fajtáknál is csupán 25 százalék nedves sikért lehetett az aratás után kimutatni.
A búzáink üzemi átlaga 8 tonna lett, amihez hozzáteszem, hogy nálunk a 8,5 tonna a megszokott. Ebben is a belvíz a legnagyobb ludas.
– Működtetünk egy kistérségi integrációt, amiben stabilan 30 gazda vesz részt, és 15-20 gazda folyamatosan cserélődik. Nekik mi szolgáltatunk és tőlük fel is vásároljuk a készterméket. Fuzáriummal, toxinnal eddig nem találkoztunk, reméljük ez így is marad, hisz az őszi búza a betakarításig úgy állt, mint a cövek. A földbérleti díj a mi vidékünkön 2022 után elindult fölfelé, most 120 ezer forintnál tart hektáronként, a reális ennél valamivel kevesebb volna. A búza jövedelmezősége a tonnánkénti 60 ezer forintnál már megjelenik, kimutatható, a felvásárlási árak most ezt meghaladják. A takarmánybúzáért tonnánként 62 ezer forintot fizetnek, az étkezésiért ennél legalább 10 ezer forinttal többet. Sajnos, egyelőre nincs olyan búzatétel, aminek a sikértartalma kielégítené az étkezési minőség követelményeit.
Az őszi vetésű takarmányborsó végül is hektáronként 3,5 tonnát adott, ennél mi jóval nagyobbakhoz szoktunk hozzá a korábbi években. A betakarításkori esőzés tette tönkre, de így is elégedettek vagyunk a terméssel, s már elindítottuk a gazdaságban azt az extruder üzemet, amiben a szóját és borsót dolgozzuk fel takarmánynak a tejelő szarvasmarha és a hízósertés számára.
Szabó Lajos, Hódmezővásárhely
A Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója abban biztos, hogy harmadik éve folyamatosan az aszállyal küzdenek. Az aratást július 13-ra fejezték be.
– A búza 5,1, az árpa 5,8, a tritikálé 5,2 tonnát adott hektáronként, az aszályban ez még úgy, ahogy elfogadható. Az őszi káposztarepcével kegyetlenül jártunk, körülbelül 1 tonnás átlagtermés született, mert az elvetett 130 hektáron a hibrid elkezdett hasadni, s azon a részen nem termett semmit. Itt kártérítésre számítunk, mert nekünk ez hatalmas költséget jelentett. Az időjárás változatlanul túlságosan száraz, van olyan üzemegységünk, például a batidai, ahol az első fél évi összcsapadék csak 180 milliméter volt. A megszokott éves csapadék közel van a 600 milliméterhez, újabban meg kell elégednünk a 360-400-zal. Az elmúlt évben az utolsó 4 hónapban 200 milliméter esett, ám az idén volt ugyan pár zivatar, de úgy látjuk, hogy ez kevés, a kukorica hamarosan feladja a küzdelmet. Zöldtakarmány után másodvetésben termesztjük, ahol kapott esőt, ott szépen virágzik, de olyan részek is vannak, ahol úgy néz ki a kukoricaállomány, mintha forró levegős szárítóba tettük volna.
Mi főként szegedi búzákat termesztünk és a GK Körös idén iszonyatosan jól vizsgázott, mert a fehérjetartalma meghaladja a 15 százalékot, a nedvessikér-tartalma pedig eléri a 35-37 százalékot. A többi szegedi fajta változatosan termett, a legkisebb termésátlag 2,5 tonna, a legnagyobb pedig 7,5 tonna lett. Mind a kettőt mi csináltuk, igaz eltérőek a viszonyok az előveteményben, a talajminőségben és a csapadékban.
