– Az idén körülbelül 3 héttel, 1 hónappal előbb kezdődött minden, mint ahogy az szokott. A kukoricát már március 20-án elkezdtük vetni, s most akkor fejeztük be a nyári aratást, amikor máskor éppen hozzákezdünk. Februárban volt egy nagy felmelegedés, amire piszokul beindultak a gabonák, aztán jött a lehűlés vagy talán a hajnali fagy és az aszály, s legvégül a kalászban 3-4 kalászpadka kifehéredett, üres maradt. Igyekszünk a lehető legtakarékosabban gazdálkodni, a kalászos gabonák alá 2003 óta nem szántunk. Valamennyi költséget mi is meg tudtunk fogni, és én úgy érzékelem, hogy a kenyérgabona ára elkezdett emelkedni.
Én most is bízom a jó minőség diadalában, még akkor is, ha sokáig nagyon sokan csak úgy fogalmaztak, ez is búza, az is búza, mindegy, hogy takarmány vagy étkezési. Nagyon sajnálom, hogy az olasz piacunkat elvitték előlünk, de bízom benne, hogy visszaszerezzük, mint ahogy reménykedem a mostaninál jobb árban is. A jövő év elejére elképzelhetőnek tartok tonnánként 100 ezer forintos étkezésibúza-árat is.
– A mi gazdaságunknak sok takarmányra van szüksége, mert rotációnként 120 ezer csirkét nevelünk fel, azon felül 650 holstein-fríz tejelő tehenet és azok szaporulatát tartjuk. Foglalkozunk még 100 charolais húsmarhával, van 500 juhunk és 10 lovunk. Ennek az állatlétszámnak a szemes igénye 4 ezer tonna, amit gabonából, cirokból és kukoricából vásárolunk össze. A takarmányszükséglet kivételével a többletet eladjuk, úgy érzem, van kereslet a javító minőségre, a malmi és az euro búzára is. Érzékelhető, hogy a kicsi gazdaságoknál, ahol nincs elegendő tároló, ott a kereskedők nagy harcot vívnak a minél olcsóbb terményért. Kombájntisztán az őszi árpáért tonnánként 53-58 ezer, minőségtől függően az őszi búzáért 63-68 ezer forintot fizetnek, mégpedig azonnal. A hektolitertömeg 78-82 között változik, a javító búzánál a fehérjetartalom 14,5-15,5 százalék, ezzel nem volna gond.
Dr. Lakatos Zoltán, Hajdú Gabona Zrt.
A szélsőséges időjárás következményei tetten érhetők az idei búzatermésen. Ezzel magyarázza a vártnál gyengébb minőséget a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a gabonakereskedők örökös tiszteletbeli elnöke.
– Érdekes év a 2024-es több ok miatt is. Például kevesebb lett a megszokotthoz viszonyítva az elvetett őszi búza. Idén nyáron a betakarítható terület éppen elérte a 870 ezer hektárt. A visszaesésben alapvetően közrejátszik, hogy romlott a kalászos gabonák versenyképessége a napraforgóhoz, de a kukoricához viszonyítva is. A napraforgónál arra nem nagyon figyelnek, hogy ez egy agresszív növény, nagyon kizsigereli a talajt és a növényegészségügyi szabályokra kiemelten oda kell figyelni.
– Az őszi búza tavalyi vetésekor minden rendben látszónak tűnt. Aztán főként időjárási okok miatt kiderült, hogy a hektáronkénti tőszám kevesebb, mint amennyi jó volna. Ennek következményeként a búza nem dőlt meg, állva maradt, ám a fuzárium is elkerülte ebben az évben.
Az időjárás mérhetetlenül szélsőségesen alakult ezen a tavaszon. Meleg volt a tél vége, hideg az április második fele, aztán jött csapadék májusban és júniusban is. Gyanítom, hogy az április második felében kialakult száraz hidegnek sok köze van ahhoz, hogy csak elvétve találunk 30-as nedvessikér-tartalmú vagy a fölötti búzát. Az eddigi felvásárlások azt mutatják, hogy a sikértartalom nagy átlagban 27-29 százalék között mozog, a fehérjetartalom 13 százalék, a terülékenységben pedig 2-4 közötti értéket regisztrálunk, tehát nem rosszak. Viszont a sütőipari értékmérő jobb esetben is csak B2-es, de sajnos gyakoribb a C-s minősítés. Nem meglepetés, de én ebben az évben új búzánál még nem láttam A minőséget. Ebben a helyzetben a molnároknak igencsak oda kell figyelni, hogy megfelelő minőségű lisztet tudjanak gyártani, ahhoz a tételeket külön-külön és jól elkülönítve kell raktározni. Nem szabad összekeverni a jobb és kevésbé jobb búzát, meg kell őrizni azt a minőséget, ami van.
– A malmoknak idén a hazai takarmányipar személyében újabb versenytársa jelentkezett. Eddig az exportőrök vásároltak fel nagyobb tételeket, és a jobb beltartalmú búzáért ők többet is fizettek, mint a malmok. Mivel 100 százalékban a búza az alapanyaga, kifizet egy összeget, de nem tud versenyezni azzal, aki a búzát, mint a takarmányipar, csak vivőanyagként használja, 25-30 százalékban. Azt tapasztalom, hogy ezen a nyáron mindenki jobban nyúl az őszi búza után, aminek az az oka, hogy korábban a kukoricák nagyon fuzáriumosak voltak, s azt igyekeznek helyettesíteni. Országos szinten a takarmánygyártás 1,3 millió tonna búzára tart igényt, s ez több mint amennyit a malomipar garatfelöntésben, összesen 1,15 millió tonnát felhasznál.
