Elsőként napelemek alatt
A carpentas-i mezőgazdasági szakképző iskola a felnőttoktatásban, továbbképzésben is szerepet vállal, emellett gyakorlati kutatásokat is végez öntözési, tápanyag-utánpótlási vagy fajtakísérletek formájában. Egy napelemes céggel és a cseresznyeegyesülettel közösen egyhektáros kísérleti agro-fotovoltaikus cseresznyeültetvényt hoztak létre. Számítások szerint a négy méter magas támrendszerre telepített, forgatható napelemek beruházási költsége egy év alatt megtérül a hálózatba visszatáplált elektromos áram elszámolási árából. A közvetlen anyagi előnyök mellett a napelemek alatti fajtakísérlet is számos eredményt hoz. A legtöbb fajta már igényli az árnyékolást, a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb gond a napégés.
Tavasszal a napelemrendszer védelme plusz 4 °C-ot jelent a talaj menti fagyok esetén, továbbá véd a jégesőtől, és a rovarhálók is könnyen rögzíthetők rá. Remélhetőleg a jövőben a mezőgazdasági területek és a megújuló energiatermelés együttes alkalmazása kiemelt téma lesz az Európai Unióban.
Átvehető jó példák
A tanulmányút során számos érdekes és hasznos megoldást lehetett látni. Hazánkban is alkalmazható lehet a Cseresznyeház mint agro-turisztikai tematikus bemutatótér. Nálunk is sok emblematikus térség és termék van (például a kalocsai fűszerpaprika vagy a gönci barackpálinka, a nagykörűi ropogós cseresznye), aminek kapcsán egy ilyen látnivaló lehetőséget teremtene a turisták és a városi emberek számára, hogy megismerjék a termékek előállítását.
A tanulmányúton látott réspiaci termékeket a kisüzemek tudják előállítani. Nálunk is fontos lenne, hogy az ehhez szükséges élelmiszertechnológiai tudást a kistermelők valahonnan megkaphassák, valamilyen formában elsajátíthassák.
A franciáknál látott jó gyakorlat még a gasztronómiai feldolgozottság szintje. Az étlapon hangsúlyosan feltüntetik a helyi alapanyagból készült helyi ételeket, ezt marketingeszközként használják az éttermek, séfek. Hazánkban is vannak eredetvédett termékek, de még nem törtek be a vendéglátásba, pedig ez értéket adna a termékeknek és ezen érdemes lenne dolgozni. Egy francia, német vagy olasz turista fel fogja ismerni az oltalom alatt álló eredetmegjelölés logóját és pontosan tudja annak értékét. Kujáni Katalin úgy véli, most azon kell dolgozni, hogy a magyar fogyasztók is felismerjék, a termelők pedig lássák az ebben rejlő előnyöket és azt, hogy ennek alkalmazásával drágábban és több helyen tudják értékesíteni a terméküket.
