Közös marketing

A technológia egységesítése mellett a marketing területén is közös megoldásokat alkalmaznak. Egységes arculattal, fadobozban értékesítik a friss terméket, a védjeggyel ellátott „vörös gyémántot” (diamant rouge). Van, ahol a helyi egyesület a közeli vulkán képét és a cseresznyét nyomtatja a csomagolásokra, de van olyan is, ahol a termelők fotója jelenik meg a dobozokon, ezzel is személyessé téve a közvetlen vásárlást. Fő piacuknak természetesen a régiót és Párizst célozták meg. A franciák szeretik a helyi termékeket és szívesen is vásárolják a termelői vagy városi piacokon.

Létrehoztak egy cseresznyés lovagrendet, melynek díszes felvonulása a rendezvények alapprogramja. A térség a Tour de France kerékpárverseny megállóhelye, amit az egyesület ügyesen kihasznál. A rengeteg kerékpáros és sportkedvelő turista jelenlétét próbálják összekapcsolni a helyi termék értékesítésével, így például cseresznyés mintájú biciklispólót vásárolhatnak a verseny követői, ezzel is népszerűsítve a termékeket.

Az egyesület tevékenységét és a termékmarketinget is több forrásból fedezik. Alapja az egyesületi tagdíj, amihez pályázati formában kamarai, állami, regionális vagy Leader-forrásokat is felhasználnak. Franciaországban az agrárkamara aktívan részt vesz az ilyen promóciókban, a helyi agrárbank, a Crédit Agricole pedig saját osztállyal rendelkezik, melynek a helyi értékek megóvása, támogatása a feladata. Az 1894-ben alapított szövetkezeti pénzintézet hangsúlyt fektet arra, hogy támogassa a mezőgazdasági helyi értékeket, különleges termékekre szerveződő projekteket, rendezvényeket.

A bank kiváló szakértőket alkalmaz, akik feltérképezik a falvakban elérhető emblematikus termékeket a Planète Terroir nevű egyesülettel együttműködésben. Ha szükséges, ösztönzik a gazdálkodókat, hogy újra álljanak rá olyan értékes termékekre, amikkel esetleg már nagyon kevesen foglalkoznak, és ennek érdekében finanszírozzák a háttérberuházásokat (szárító, tároló, csomagoló, hűtőház), segítik a marketinget. A legfontosabb tevékenységük a termelők információellátásán túl, hogy összekötik a helyi terméket a fogyasztókkal, és a közösségi programokon, fesztiválokon keresztül nagyban hozzájárulnak a tudatos helyi fogyasztás ösztönzéséhez.

Szövetkezetek rendszere

A térségben a cseresznyetermesztőket nemcsak az egyesület segíti, hanem működik egy áruvá készítést, értékesítést szolgáló szövetkezet is.

A helyi friss termék rövid élelmiszerláncon keresztüli értékesítése megoldja a szállítási, feldolgozási, tárolási nehézségeket. A termés csaknem 60%-a helyben értékesül, a számos fesztiválnak és cseresznye köré szervezett programnak köszönhetően. Nagyon sokféle értékesítési forma közül választhatnak a ter­mesztők, ilyenek a termelői és hagyományos piacok, a közös termelői boltok, a bevásárlóközösségek, a háztól értékesítés, a szedd magad akció, és termelői automaták is működnek. Nagy segítség, hogy a közétkeztetésben regionális beszerzési kötelezettséget írnak elő, továbbá a vendéglátóipar is keresi a helyi termékeket.

A Cseresznyeház

A tanulmányút érdekessége volt az Aveyron megyében, Paulhe faluban található Cseresznyeház.

Ezért hozták létre a helyi vidékfejlesztési szervezetek a Cseresznyeházat, hogy a fogyasztók szemléletváltását segítve hozzájáruljanak a helyi termék fogyasztásának ösztönzéséhez, a helyi termékek elismeréséhez. A ház környezetében 50-60 hektáron termesztenek cseresznyét, a kertjében pedig 60 fajtát mutatnak be, köztük magyar cseresznyéket is. A Cseresznyeház turisztikai látnivaló, ahol egy innovációs verseny eredményeként 70-80-féle feldolgozott cseresznyés terméket (gyümölcsből, magból, faanyagból készült kézműves termék, mustár, lekvár, chutney, sör, likőr) mutatnak be. Gyermekeknek játszóházat alakítottak ki, és a cseresznyetermesztés 300 éves múltját és jelenét szemléltetik egy interaktív kiállításon. Az agro-turisztikai attrakció célja tudatosítani a folyó völgyébe érkezőkben, hogy cseresznyetermesztő vidéken tartózkodnak, ahol változatos termékeket vásárolhatnak.