Az idén az ország egyes részein túl sok, másutt kevés csapadék volt, ami befolyásolja a tápanyagellátást. trágyázás
Ilyenkor fejlődik ki a répatest, a káposztafej, gyorsan fejlődik a tök, az uborka és sorban köti terméseit a paradicsom, paprika. A növekedéshez nitrogénre, a termés kineveléséhez, beérleléséhez káliumra van szükségük a növényeknek. A változó időjárási hatások ellensúlyozásában inkább a káliumnak és a mikroelemeknek van szerepük, ezért ajánlott a tápoldatozás mellett lombtrágyázni is.
Ilyenkor a fotoszintézis támogatására vasat, rezet és mangánt (is) tartalmazó terméket válasszunk. A kiültetés után adagolt lombtrágyával nemcsak a hiányzó tápelemeket pótoljuk, hanem a kezelés elősegíti a gyökérnövekedést is.
Tápanyagigényük különböző trágyázás
A paprikának és paradicsomnak sok nitrogénre van szüksége a növekedéshez és a lombhoz képest sok termés kineveléséhez. Utóbbi kálium- és foszforigényes folyamat, ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a sok kálium gátolja a kalcium felvételét, ami a termés csúcsrothadásához vezet. Bórra nemcsak a virágzáshoz és terméskötődéshez van szükség, hanem a kalcium szállítása is zavart szenved a hiányában.
Az uborka termesztésekor törekedjünk folyamatos, kiegyensúlyozott tápanyagellátásra. Kezdetben, mint a legtöbb kiültetett növénynél, foszfortúlsúlyos trágyát adjunk, ami segít a gyökérzet kinevelésében, aztán a nitrogénre és kalciumra kerül a hangsúly.
A káposztafélék ugyancsak sok foszfort igényelnek a kiültetés után, aztán inkább sok káliumra van szükségük a fej, rózsa vagy gumó kineveléséhez. Kimondottan kénigényes növények, emellett érzékenyek a bór, a molibdén és a mangán hiányára.
Ugyancsak kalcium- bór-, és kénigényes a sárgarépa és a petrezselyem, folyamatos öntözéssel, nem túl kötött talajban tudunk szép répatesteket kinevelni. Gyökérzöldséget ne neveljünk frissen szerves trágyázott területen!
Elég gyakori, hogy a növény valamiért nem képes felvenni a talajban lévő tápanyagot. Ennek számos oka lehet, például szárazság, magas páratartalom, levegőtlen talaj, meszes talaj, kedvezőtlen kémhatás, vagy valamelyik tápelem túlzott jelenléte. Ha sok foszfor van a talajban, kevésbé hozzáférhető a növények számára a vas, a cink és a réz.
A túl sok nitrogén a bór felvételét gátolja, márpedig bórra a virágzáshoz, kötődéshez van szükségük a növényeknek, de a növekedésben és a cukrok szállításában is szerepet játszik. Ritkán beszélünk a rézről, pedig az egyik meghatározó elem a növények életében: részt vesz a fotoszintézisben, a fehérjék, a lignin képződésében, valamint szükség van rá a nitrogén-anyagcserében. Nehezen jutnak hozzá a növények, ha lúgos vagy levegőtlen a talaj, ha sok benne a cink és a foszfor, illetve egyes humuszformák is megkötik. A rézhiány jele a hajtáscsúcsok kifehéredése és az elégtelen fásodás, bár ez a zöldségeknél nem mérvadó. Ma már olyan készítmények is kaphatók, amelyek szerves formában tartalmaznak rezet, úgy pedig növényvédelmi mellékhatása is van baktériumok és a legtöbb gombás betegség ellen.
