A rejtőzködő sarcoló
A hazai juhágazattal kapcsolatos egyik fontos elhatározás, hogy az országos 0,6-0,8-as szaporodási rátát legalább 1 fölé kellene növelni. Ez egyértelműen a jövedelemtermelő képesség javulását eredményezné. Pikó Evelin állatorvos előadásában ezért a bárányvesztésre és az ezt előidéző problémákra hívta fel a figyelmet. A folyamat a hárem kialakításától a választásig tart, és ezen időszak alatt számos olyan hatás van, ami elhulláshoz vezethet. Ilyen lehet az anyaállat vemhesülése, a bárány kihordása, ellése, anyai jellemzői vagy a kolosztrum és a tejtermelése. Ezek közül csupán arra van hatása az állattartónak, amit mér. Tehát ha egy telepen nincs számontartva például a vemhesülési arány, akkor azon nem is nagyon lehet javítani. Éppen ezért Pikó Evelin készített egy, a juhok ellési szezonjának sikerességét és a bárányelhullás kiértékelését segítő sablont, mely a kérődző akadémia honlapjáról letölthető.
De hasznos lenne, ha jobban elterjedne az ultrahangos vemhességvizsgálat gyakorlata és a gazdaságban keletkező adatok rögzítése.
Egy walesi vizsgálat során arra a megállapításra jutottak, hogy az ottani állományokban, az ultrahangos vizsgálatot követően a megfogant egyedek között nagyon magas a vehem és az 1-2 napos bárányok vesztése. Az okok között megállapítottak tartástechnológiai és takarmányozási hiányosságokat és fertőző betegséget is. A felmérések azt mutatják, hogy a fertőző eredetű magzatvesztések akár 50 százalékáért a Chlamydia abortus nevű baktérium a felelős! A betegség gyakorlatilag a világon mindenütt jelen van. Hazánkban 2015-ben végeztek vetélt állatokból vizsgálatokat, és a minták 66 százalékban pozitívak voltak a Chlamydia fertőzésre. A betegség kórképét 1930-ban írták le, de csak 1950-ben tudták azonosítani a baktériumot, ami a juhok járványos vetélését okozza. Valószínűleg a legtöbb állattartó ez eseten antibiotikum-kezelést alkalmazna. Ez azonban két ok miatt sem jó megoldás. Egyrészt az antibiotikum-rezisztencia miatt egyre több olyan intézkedést vezettek be az emberek védelmében, amely korlátozza az antibiotikumok felhasználását. Másrészt,

Hatékony kezelés
Az állategészségügyi témák folytatásaként Kovács-Igric Dominika olyan személyes, állományában is tapasztalt, de sajnos nagyon sok tenyésztő számára is ismerős parazita, a juhlégylárva fertőzöttség-megelőzési és kezelési technológiájáról tartott előadást. A pettyes húslégy (Wohlfahrtia magnifica) faj okozza hazánkban a legnagyobb gazdasági károkat a juhok légylárva-fertőzöttsége tekintetében. A lárvái természetes körülmények között csak élő szövetekben képesek imágóvá fejlődni, és a légy nemcsak sebekre helyezi a lárváit, hanem ép bőrfelületre és testnyílásokba is, így egészséges állatokat is fertőz. A megelőzés hatékony módszerei a CLIK EXTRA Pour On használata és a gazdálkodói összefogás. A tapasztalat- és tudásátadás fontos, mert a fertőzés nem korlátozódik egyetlen nyájra, ha egyszer egy területen előfordul. Jó módszer a delelés az istállóban, az egyszerre történő gyógyszeres kezelés 2-5 kilométeres körzetben.
Mintatelepi bemutató
A szakmai nap előadásait követően a társszervező Sebők Családi Gazdaság mintatelepén gyakorlati bemutatókat tartottak. A drónok juhászatokban történő használata mellett Minárovics Máté mutatta be azokat az eszközöket és precíziós rendszereket, amellyel gazdaságukban növelni tudták a hatékonyságukat.
A szakmai nap kapcsán Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy az Ágazati Szakmaközi Szervezet pályázatot adott be az Agrárminisztériumhoz, hogy még idén tíz hasonló rendezvényt tudjanak szervezni az ország számos pontján. Pozitív elbírálás esetén ez komoly elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzésre ad lehetőséget az egész hazai kiskérődző ágazatnak.
Ez is érdekelheti: