A vetélés vagy halva születés lehet, hogy egy betegségre (Chlamydia) utal? A juhlégylárva fertőzöttségének van gazdaságos megelőzési technológiája? Ezekre a kérdésekre adtak választ július utolsó napján Törtelen, a Sebők Családi Gazdaságnál megrendezett kiskérődző szakmai napon.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezettel közös rendezvényen a szervezőket is meglepte a nagy érdeklődés. Több mint százan érkeztek a szakmai napra, amely jól mutatja, hogy az ágazatban nagy az igény az új ismeretekre, a jó gyakorlat bemutatására. Mezőszentgyörgyi Dávid, az Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke előadását a legaktuálisabb kérdéssel, a kiskérődzők pestisének (PPR) Romániában történő megjelenésével kezdte. A betegség nagyon magas elhullási százalékkal jár, így nagyon fontos a megelőzés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy
A kereskedők tudnak a helyzet súlyosságáról és kapcsolatban vannak a Szakmaközi Szervezettel.
Termékpálya-szemlélet
A szervezet elnöke összefoglalta az ágazat aktuális helyzetét, kiemelve azokat a nemzetközi trendeket, amelyek leginkább érintik, vagyis jelen esetben stagnálást okoznak a felvásárlási árakban. Az előrejelzések szerint a juh esetében nem várható olyan kilengés, mint a sertéságazatban, hogy egyszer duplájára emelkedik az ár, majd visszaesik a harmadára. Egy lassuló emelkedés várható, de az inflációs hatás továbbra is érezhető, és a termelési költségek is növekednek, az euró árfolyamának különbsége is okoz nehézséget. Mindezek ellenére a juhpiac biztos lábakon áll, egy növekvő árupiaci helyzet van a gazdaság kiadásaiban, tehát reál értéken ez stagnálásnak felel meg.
A termékpályában való gondolkodásra is felhívta az állattartók figyelmét, minden beruházásnak, fejlesztésnek vagy a gazdaságon belüli átalakításnak termékpálya-szemlélettel kell megvalósulnia.
Ha ez megvan, akkor kell megvizsgálni a piaci árakat és abból visszaszámolni, hogy lehetséges-e a saját gazdaságban úgy előállítani a terméket, hogy az tisztességes nyereséget jelentsen. Ha igen, akkor bátrabban lehet beruházni, pályázatokon indulni, mert anyagilag is fenntartható gazdaság tud kialakulni.
Tömegtakarmány-termesztési stratégiák
Orosz Szilvia előadásai mindig nagy érdeklődést és heves reakciókat váltanak ki a szakmai rendezvényeken, és ez nem volt máshogy Törtelen sem. Megállapításai és a kényes helyzetekre történő figyelemfelkeltése, gondolatébresztői a gyakorlati példákon és adatokon keresztül mindenki számára hasznosak. A kiskérődzők legeltetésre alapozott tartása a gazdasági modell. A gyepterületek korábban sem, napjainkban pedig pláne nem képesek egész évre fedezni az állatok szükségletét. Az okok között első helyen szerepel a klímaváltozás, azaz hogy hosszabb ideig borítja kiégett a fű a legelőt. De meg kell említeni a hazai gyepgazdálkodás hiányosságait is. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Mit lehet ilyenkor tenni, tette fel a kérdést a takarmányozási szakértő. Mint fogalmazott, a szarvasmarha-ágazat ebben a tekintetben már kijárta az utat, számos megoldást kipróbált és tesztelt, hogy különböző körülmények között mi lehet az eredményes. A kiskérődzők esetén ezek megismerése és adaptálása lehet a megoldás a tömegtakarmányok kérdésére.
Orosz Szilvia szerint is szemléletváltásra van szükség a juhászatokban a túlélésért. Hogy legyen mit etetni, összefoglalta a lehetséges megoldásokat. Ilyen például a legelők karbantartása, a nyári hozamcsökkenés mérséklése, ha van lehetőség, akkor a területnövelés szénakészítésre (a potenciálisan kis nyári hozamok miatt). De megoldást jelent a szántóföldi növénytermesztés szénaféléknek, szilázsoknak (őszi vetés és korszerű cirokfélék, szudáni fű, cirokkeverékek, hüvelyes-cirok keverék). Húsmarhánál már néhol alkalmazzák, de máshol is jelenthet jó megoldást a kettős termesztés/hasznosítás szántóföldön, valamint a szántóföldi legeltetés.
Továbbá óriási megrökönyödést okoz, de bizony azt is számításba kell venni, hogy a legelők öntözése, bizonyos helyeken megoldás lehet.
