Tolna tengerszeme

Feledtük az esőt, a sarat, csak a fél agyagból kikandikáló halra koncentráltunk. Közben megérkezett László felesége, Szegedi Viktória, a Gyulaj Zrt. ökoturisztikai referense, aki látva elfoglaltságunkat, inkább a környékről mesélt.

Lengyel-Annafürdő az Apponyi grófoknak volt kedvenc pihenőhelye, és amikor a közjóléti fejlesztéseket végezte az erdőgazdaság, kialakította a vendégházat, a kulcsosházat, a parkerdőt, pihenőhelyeket, tanösvényeket épített, és szükség volt egy vizes program lehetőségére is, de a patakon kívül nem volt nagyobb vízfelületük. A kétezres évek elején döntöttek úgy, hogy az itt folyó Körös-völgyi patakot felduzzasztják egy völgyzáró gáttal, hozzá jött egy időszaki vízfolyás, és jött létre Tolna vármegye legmagasabban fekvő tava, mely a tengerszint felett 200 méterre található.

A tóba halat telepítettek, mégsem igazán horgásztó. Bár a szállóvendégek horgászhatnak benne, a tó főként a pihenést, a rekreációt szolgálja. Ponty, kárász, keszeg, busa, harcsa, süllő is él benne, és mivel nincsen túlhorgászva vagy -halászva, beállt a természetes egyensúly. A főzésünk alatt egy ponty és három keszeg akadt horogra. Persze ottjártunkkor még hideg volt a víz, akkor kezdtek előjönni a halak a vermelésből, még nagyon óvatosan és mértékletesen táplálkoznak.

Megvan a lehetősége a családi vendéglátásnak, akárcsak a nagycsoportos eseményeknek; a hely Tolna vármegyében a top 10 látnivaló között szerepel.

A tengerszem-hangulat miatt próbáltak néhány örökzöldet is ültetni. Így került a tópart közelébe a vörösfenyő, a lucfenyő, erősíteni szerették volna a hegyvidéki jelleget. Bár dombvidéken helyezkednek el, a terepviszonyok, a magasság, az egész környezet hegyi hangulatot idéz.

„Tízszer nagyobb tóhoz is elég lenne a vízhozam. Az annafürdői forrás felől érkező víz, a betorkolló kisebb források folyamatosan, még legaszályosabb időszakban is biztosítják az utánpótlást.

– mutatott körbe Szegedi Viktória. Mivel nem intenzív a haltartás, a halak lassabban nőnek, fejlődnek és sokkal ízletesebb a húsuk. Sportosabbak, így a horgászélmény is egészen más. Mély a tó, ebből adódóan kiváló az oxigénellátottsága, nem tud annyira felmelegedni nyáron sem. Igazi kuriózum, mert a legtöbb halastó legföljebb másfél méter mély, itt pedig három méter az átlagmélység.

Igazi élménynapot tölthettünk a Gyulaj Zrt. területén. Számomra mindig meglepő, hogy egy erdész nemcsak a rábízott fákhoz, növényekhez és állatokhoz ért, de feltalálja magát akkor is, ha a tűz mellé kell állnia. Itt is így lett rövid időn belül a horgászfogásból étvágygerjesztő étel.