0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 11.

Cérnametélt csigatésztával

„ÁLDÁS!” – ez szerepel azon a cérnametéltvágó kis eszköz oldalán, amit Sósné Erdelics Anett talált dédnagymamája halála után a konyhában. Akaratlanul is lecsapott rá, és azóta is mint égi jelet mutatja és emlegeti.

Cseppet sem könnyű hitel

Térjünk vissza a pályázatra, az önerőre, a hitelre és a beruházás megvalósítására. A pályázaton 2011-ben nyertesként hirdették ki őket, az üzem 2012-re készült el. Igen ám, de közben elfogyott a pénz és elkezdtek hitel után járni. A lehető legnagyobb udvariassággal fogadták őket, majd miután meghallgatták a kérésüket, a következő egyszerű kérést szegezték nekik: mutassák fel az elmúlt 3 év tényadatait, számait! Na, de olyan nincs, most kezdenék a vállalkozást, induló cégként hogy lehet ilyet kérni? Saját fedezetük volt mindenre, ám ez nem érdekelte az illetékes pénzintézeteket. Bankról bankra vándoroltak, és állandóan visszatért a kérés, mutassák az elmúlt 3 év adatát. Akkor csoda történt, mert létavértesi ismeretségen keresztül eljutottak Nyíregyházára, ahol segítséget kaptak. Végül megfelelő telket Kokadon találtak, nem is túl drágán. A szót tett követte, ma Kokadon működik a Léta-Tészta Kft.

Az elkeseredés, hogy bár minden szándékukkal alkotni szeretnének, mégsem tudják megvalósítani a terveiket, kedvező fordulatot vett. A nyíregyháziak adtak pénzt, a munkaügyi központban elmagyarázták, hogy ki mehet hozzájuk dolgozni, igaz, az ÁNTSZ változatlanul közölte, hogy kell a pék- vagy cukrászvégzettség.

Az biztos, hogy aki az élelmiszeriparban és benne a száraztésztaiparban valamiféle sikerre szeretne számítani, ott a higiéniával, annak megtartásával tisztában kell lennie. Örülnek, hogy a szomszédban élő házaspár és egy létavértesi dolgozó segít nekik a tésztakészítésben és csomagolásban, és tisztességesen és becsületesen végzik feladatukat. Erről a tevékenységről azért tudnunk kell, hogy a hozzáadott értékben az élelmiszeriparon belül a jobb helyezettek közé tartozik.

A tojás is sokat hozzátesz

A liszt mellett másik fontos alapanyag a tojás. Ezt először itthonról kezdték el beszerezni, de változtattak rajta, és a határ túloldaláról, Nagyvárad mellől, Hegyközkovácsiból (amit a cég egyik ismerőse ajánlott nekik) heti néhány száz kilo­gramm tojáslevet vesznek meg. Bár közben húzódik az országhatár, a távolság így is nagyon kicsi, és az EU-n belüliség nagyon megkönnyíti ezt a kapcsolatot is. A tojáslé így frissen, tisztán érkezik (nálunk e termék neve melanzs), melyből évente 13 ezer kilogramm szükséges. Az egyezség szerint minden héten szerdán hozzák az összes szükséges dokumentációval és engedéllyel a higiéniai értelemben kifogástalan, praktikus formátumú alapanyagot, hűtve szállítják, így még nyáron sincs vele gond.

Ha mai viszonyok között építenénk ilyen üzemet, az több százmillió forintba kerülne. Ennyibe kerülnének a gépek, maga a telephely az épülettel, raktárral együtt. A Léta-­Tészta jelenleg 25-féle terméket gyárt, a levesbetéttől a körettésztán át, a gluténmentes termékek soráig. Ez utóbbi azt bizonyítja, hogy nagyon is adnak az egészséges életmód követelményeire. A szárazáru-előállításnál az olasz tésztagyártó, -dagasztó óránkénti teljesítménye 200 kilogramm. Ez automatikusan dagasztja, forgatja a tésztát, mindent maga szabályoz.

A tartályban vákuumtechnológia működik, emiatt a benne lévő tészta sohasem szárad ki. Szembeötlő, kimondottan szép színű valamennyi termék.

léta tészta

A legnehezebb lépés

Végezetül eljutottunk a tésztagyártók ma ismert legnehezebb munkájáig, az értékesítésig. A kereskedőkkel nehéz megalkudni, mondhatni, ez egy külön művészet. A fizetés feltételeiben vannak különbségek, függően attól, hogy a vásárlójuk milyen típusú eladó. A kisboltok azonnal fizetnek, a kis- és nagykereskedők 8-30 nap között utalják át a tészta árát, kivel hogyan sikerül egyezséget kötni. Ez aztán gondot okoz a tésztaüzemben, mert a pénz meglehetősen nehezen fut be az ő számlájukra, de az alkalmazottakat tökéletes rendben, pontos időben kell kifizetni.

Honnan ez az elszántság, eltökéltség? Anett asszony mindezt azzal magyarázza, hogy a mezőgazdaságból jön, a szüleitől is ezt szokta meg, számára ez a természetes.

Sokat dolgozik édesapjával közösen ma is a zöldségtermesztésben: paprikát, tormát, fejes káposztát termesztenek, ezekhez kell a kézi munkaerő. Nyáron éget a nap, ősz végén a káposztát fagyban kell szorongatni, mindezt elég nehéz elviselni, ám ő ennek ellenére szereti ezt a munkát.

A zöldség értékesítésénél másabb a helyzet, ott prompt piac működik, nem lehet 2 hét szavatossággal tervezni.

Élelmiszert gyártani, készíteni számára igen jó érzés. Saját termékeikre büszke, mert ők gyártják, készítik, a dizájntól kezdve a csomagolásig mindent. Ezt is otthonról hozta, mint azt, hogy a mai napig szeret kapálni. Úgy van vele, hogy inkább kapál két napon keresztül látástól vakulásig, mint egy napig az irodában intézze az ottani ügyes-bajos dolgokat, de persze ezt is megcsinálja. Reggelente fél 4-kor ébred, elkészül és indul a tésztaüzembe, hogy mire a többiek megérkeznek, minden kész legyen, a termelést ne akadályozza semmi.

Mostanra már bejáratódott az egész folyamat, vannak kiváló referenciáik, például a SPAR, ami egyben minőségi garancia is a többi vevő számára.

A jó cérnametéltnek is kell a cégér (a bor után szabadon), ezért ahova csak tudnak, elmennek vásárokra, kiállításokra. A nyár végén Debrecenben futottunk össze a Farmer Expón, ott kaptak díjat, mi pedig véletlenül egymás mellé ültünk, innen az ismeretség.

Akkor most már minden rendben van, és mehet az üzem a mostani teljesítményével. Nem jól saccoltam, bár az, hogy feladják, még a legnagyobb nehézségek idején sem jutott az eszükbe. Beszélgetés közben Anett asszony szemébe egyszer csak könny szökött, amikor ahhoz a témához ért, hogy hogyan került Nyíregyházára, egyetemre. Ő érettségizett, édesanyja pedig 38 évesen akkor hunyt el. Azt már nem tudta meg, hogy a lányát felvették. Egészen másfajta párásság jelent meg a szemében, amikor a két polgármestert, Menyhárt Károlyt és Osváth Istvánt említette, akik segítsége elévülhetetlen eredményeket hozott a számukra. Amikor a jövőről kérdeztem, akkor is a szemét figyeltem, és rögtön felragyogott. Igen, szándékukban áll az épületet bővíteni, a csomagolást automatizálni és terjeszkedni külföldön. Jelenleg Erdélybe, Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra szállítják a Léta-Tészta Kft. kiváló termékeit, mely piacot tervezik tovább bővíteni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság