A szaktanácsadó szerint egy 60 millió forintos légzsákos permetezőgép vagy egy százmilliós önjáró betakarítógép egységköltsége csak akkor hozható racionális szintre, ha több száz vagy ezer hektáron dolgozik. Ez viszont szigorú, programozott, logisztikailag fegyelmezett szervezést igényel a tészben, ahol a gépet egyetlen képzett gépkezelő üzemelteti, aki sorban végigvonul a tagok földjein.

A „MOL Bubi-szerű”, szabadon elvihető közös gépmodell életképtelen; a nem megfelelő használat napok alatt milliós károkat okozhat a csúcstechnikában.

Bálint Péter saját tapasztalatai alapján azonban úgy véli, hogy a zöldségter­mesztésben a sikert a gyors reagálás hozza meg. Ha a tész tagjainak várniuk kell a közös betakarító- vagy permetezőgépre, a késlekedés okozta minőségromlás vagy fertőzés nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint amennyit a közös gépkihasználtságon nyernek.

Mit lehet mondani egy ma kezdő fiatal gazdálkodónak, aki a gyökérzöldség-termesztésben látja a jövőjét? A kérdésre a szaktanácsadó és a termelő kicsit eltérő választ ad. Varga István szerint a fiatalokat bátorítani kell. A szabadföldi zöldségtermesztés óriási előnye a szántóföldi növénytermesztéssel vagy a gyümölcs­ágazattal szemben a gyors forgási sebesség.

Megfelelő fajtaválasztással 70, 120 vagy legfeljebb 150 napon belül a termelő bevételhez jut. Kihívások és krízisek mindig voltak és lesznek is; a siker titka a szakmai alázat, a technológiai fegyelem és a folyamatosan frissített, élettani alapú szaktudás.

Bálint Péter harminc év tapasztalattal a háta mögött kicsit árnyalja a képet. Szerinte a döntést kőkemény közgazdasági számításoknak kell megelőzniük, az optimizmus önmagában kevés. A gépesítési kényszer miatt a belépési küszöb nagyon magas, a profitráta pedig minimálisra szűkült.

Nemzetközi piacon versenyzünk, ahol a magyar sárgarépának ugyanazon az áron kell elkelnie, mint az osztráknak, a románnak vagy a lengyelnek. Ha a hazai szabályozási környezet nem biztosít a külföldi versenytársakkal minden szempontból (adminisztráció, támogatások, adózás és a feketepia­cot letörő áfakörnyezet) teljesen azonos feltételeket, a fiatal gazda behozhatatlan versenyhátrányból indul.

Állandó kabócanyomás Zsombón

A növényvédelmi kihívások közül az utóbbi öt-hat évben a kabócák (Cicadoidea) tömeges megjelenése és az általuk terjesztett sztolbur fitoplazma (Stolbur phytoplasma) okozta a legnagyobb technológiai törést a sárgarépa-termesztésben.

Míg egy évtizede csak időszakosan, célzottan kellett permetezni a tripszek vagy a levéltetvek ellen, a kabóca folyamatos berepülése miatt ma már állandó, programszerű védekezésre van szükség piretroidokkal, esetenként akár ötnapos fordulókkal, a tavaszi melegedéstől egészen a nyár végéig.

A betegség ellen nincs kuratív eljárás: a növényzet foltokban mutatja a fitoplazma-fertőzés tüneteit, a növekedés leáll, a lomb sárgul, és megjelenik a jellegzetes kaproslevelűség. Amikor a tünetek láthatóvá válnak, a folyamat már megállíthatatlan. A növény túlélése azon múlik, milyen fenológiai fázisban és mekkora vektornyomással találkozik a kórokozóval. Ha a fertőzés mérsékelt, a jó erőnlétben lévő állomány gyorsabban fejlődik és képes „kinőni” a betegséget, így a termés 70-80%-a menthető.

Bálint Péter tavalyi, 10 hektáros tavaszi vetésű táblájának mérlege pontosan megmutatta a kockázatokat: 4 hektáros idősebb, szinte kész állományban a fertőzés már nem tudott gazdasági kárt tenni; 4 hektár fiatalabb állományban a növekedés leállása miatt már csak 70%-os termést tudtak betakarítani; míg a legfiatalabb 2 hektárt egyáltalán nem lehetett megvédeni, ott a teljes termés megsemmisült.

A korábbi, januárban indított és július elejéig tartó folyamatos, szakaszos vetési naptár teljesen összeomlott. A téli, kora tavaszi szezonban (január és március közepe között) két időszakban vetnek, valamint kísérleteznek az őszi termesztéssel.

A fizikai védelemként használt fátyolfólia ugyan hatékony mechanikai gát, de azokon a pontokon, ahol véletlenül kiszakad vagy rögzítése nem pontos, a kabócák azonnal bejutnak, és a fertőzött foltokban egyáltalán nem képződik betakarítható termés.