Molnár Zoltánnal, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum főigazgatójával az ágazat kettős arcáról beszélgettünk. Míg vidéken a személyes jelenlét, Budapesten a digitális láthatóság a beiskolázás kulcsa, a munkaerőpiaci űrt pedig egyre inkább a pályaváltó felnőttek töltik be, akik gyakran diploma mellé szereznek pék vagy gazdász képesítést.
A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum idei beiskolázási adatai sajátos képet mutatnak: a technikumi képzések iránt egyértelműen nőtt az érdeklődés, a szakképző iskolákban visszaesés tapasztalható. Molnár Zoltán főigazgató tájékoztatása szerint, amíg tavaly 428-an jelentkeztek technikumba, addig idén már 462-en választották ezt az utat. Ez a növekedés különösen fontos jelzés, hiszen a technikumok egyszerre adnak szakmai tudást és érettségit, így az ottani képzés hosszabb távon is nagyobb mozgásteret kínál a fiatalok számára. Ezzel párhuzamosan a szakképző iskolákban a tavalyi 214 főhöz képest idén egyelőre 183 tanuló kezdi meg tanulmányait. Bár a végleges számok a beiratkozások után még módosulhatnak, a tendencia már most jól látható. A számok mögött összetett oktatási és társadalmi átalakulás rajzolódik ki. Egyrészt demográfiai tényezők befolyásolják a folyamatokat.
A főigazgató szerint a folyamat egyfajta „szűrőként” is működik: a legjobb tanulmányi eredményű diákok gyakran a gimnáziumokat választják, majd a műszaki, gazdasági és szolgáltató szektorok szakképzései következnek. Az agrárszakképzés így sok esetben szűkebb körből meríthet, ami külön kihívás a beiskolázás során. A képzési struktúra különbségei szintén befolyásolják a választásokat. A technikumi képzés öt évig tart és érettségivel zárul, míg a szakképző iskola hároméves képzést kínál, gyorsabb munkába állással. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a fiatalok inkább a hosszabb, de több lehetőséget kínáló képzési utat választják, még akkor is, ha így később léphetnek be a munkaerőpiacra.
Hosszabb távon akár kedvező folyamat is lehet, hogy az agrárszakképzésben erősödik a magasabb végzettséget adó képzések szerepe, hiszen a korszerű agrárium egyre több technológiai tudással rendelkező szakembert igényel. Ugyanakkor a szakképző iskolák létszámcsökkenése ráirányítja a figyelmet arra, hogy a szakmák társadalmi megítélése és vonzereje továbbra is kulcskérdés.
