A módszer a kártevő megfigyelésében is hasznos lehet. Azt egyelőre nem tudni, hogy a denevérek mennyire képesek korlátozni a rovar terjedését.
A pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) Ázsiából származó, inváziós kártevő, amely az elmúlt években Észak-Amerikában is komoly növényegészségügyi problémává vált. A rovar számos növényfajon képes táplálkozni, és különösen a szőlőültetvényeket, valamint a gyümölcs- és erdészeti fákat veszélyeztetheti.
A kártevő terjedésének megfékezéséhez fontos, hogy a szakemberek minél hamarabb felismerjék a jelenlétét, és felmérjék, milyen környezetben, milyen növényeken fordul elő. Ebben a munkában a hagyományos növényvédelmi megfigyelések mellett a vadon élő állatok vizsgálata is segítséget nyújthat. Egy amerikai kutatócsoport például arra kereste a választ, hogy a denevérek táplálkozásának elemzésével kimutatható-e a pöttyös lámpahordó-kabóca jelenléte egy adott területen.
Fotó: Walthery , Wikimedia Commons
A denevérek étrendje árulkodó lehet
A denevérek fontos szerepet töltenek be az éjszakai rovarok fogyasztásában. Mivel számos fajuk repülő rovarokra vadászik, táplálékuk között mezőgazdasági és erdészeti kártevők is szerepelhetnek. Az azonban, hogy egy rovar alkalmi zsákmányként megjelenik-e az étrendjükben, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a denevérek képesek jelentősen visszaszorítani az adott faj állományát.
A kutatók a táplálkozás vizsgálatához a denevérek ürülékét elemezték. Ebben az elfogyasztott rovarokból származó genetikai anyag maradványai is megtalálhatók, amelyek molekuláris biológiai módszerekkel azonosíthatók.
A tanulmányban úgynevezett kvantitatív polimeráz-láncreakciót, azaz qPCR-módszert alkalmaztak. Az eljárás segítségével egy adott élőlényre jellemző DNS-szakasz jelenlétét lehet kimutatni a mintákban. Ehhez a kutatók a pöttyös lámpahordó-kabócára jellemző genetikai szakaszt keresték.
Fotó: Popa-Lisseanu AG, Delgado-Huertas A, Forero MG, Rodríguez A, Arlettaz R, & Ibáñez C, Wikimedia commons
A módszer egyik előnye, hogy a rovar maradványait nem szükséges épségben megtalálni vagy külső jegyei alapján felismerni. Akkor is kimutatható lehet a jelenléte, ha az elfogyasztott zsákmány már megemésztődött, és a mintában csak a DNS-e maradt vissza.
Két denevérfaj mintáiban is megtalálták a kabóca DNS-ét
A vizsgálat során 2018 és 2022 között, New Jersey három erdős területén gyűjtöttek mintákat. A kutatók összesen 330 ürülékmintát elemeztek öt denevérfajtól.
A pöttyös lámpahordó-kabóca DNS-ét két faj mintáiban mutatták ki: a nagy barna késeidenevér (Eptesicus fuscus) és a vörös szőrösfarkú-denevér (Lasiurus borealis) esetében. A nagy barna késeidenevér 303 vizsgált mintájából 33 bizonyult pozitívnak, vagyis a minták valamivel több mint 10 százalékában jelen volt a kártevő.
