November 11. Szent Márton Tours-i püspök emlékéhez is kötődik: a legenda szerint a végtelenül szerény Márton ezen a napon egy libaólban próbált elrejtőzni azok elől, akik püspöknek szerették volna felszentelni. Csakhogy a libák gágogása elárulta hollétét…

Régen a majorságok ezen a napon zárták le a gazdasági évet, és ekkor fizették ki a cselédeket, pásztorokat az úgynevezett bélesadóval és rétespénzzel, és bérük mellé egy hízott libát kaptak. A pásztorok pedig többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
Evés-ivás
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő évben is bőven legyen mit fogyasztani. A népi hiedelmek szerint innen származik a libalakoma is, amelyhez megannyi babona és mondás társul: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta.

Az ünnephez szorosan hozzátartoznak a népi időjárás-jóslások is. A sült liba mellcsontját alaposan megvizsgálták: ha a csont fehér és hosszú volt, akkor havas, kemény telet vártak, ha barna és rövid, akkor sáros, enyhe időjárásra számítottak. Szintén a népi megfigyelés szerint, ha Márton-napon „a lúd jégen jár, karácsonykor vízben áll” – vagyis az novemberi fagy enyhe karácsonyt vetített előre.
Egy könnyen elkészíthető libás receptet ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Klasszikus libamájpástétom
Fogunk egy 50 dkg-os libamájat, amit kis kockákra feldarabolunk, majd 2-3 evőkanálnyi libazsíron lepirítunk 5-6 percen keresztül. Hozzáadunk 3-4 dl forrásban lévő vizet, amivel beabáljuk a májat. Ezután az egészet beleöntjük egy kutterba, és ízlés szerint sót, borsot, fokhagymát, egy nagyon kevés barnacukrot teszünk hozzá, valamint egy kis szerecsendióval fűszerezzük. A kutterban az egészet pépesítjük, majd egy őzgerinc-formában kiadagoljuk, és az egészet vékonyan, filmszerűen libazsírral lezárjuk, ezzel lényegében légmentesítjük a pástétomot. A zsírba tehetünk egy kis rozmaringot, vagy kakukkfüvet. Az egészet 12–24 órára a hűtőbe tesszük, majd amikor már jól összeértek az ízek, kiváló, ünnepi libamájpástétomot tehetünk a családi asztalra.

„Zsizsikes vagyok, mit tegyek?!” – Magyar Mezőgazdaság
Élet a deszkákon innen és túl, a fa hívása – Magyar Mezőgazdaság




