Back to top

A koronavírus fertőzés első tüneteinél csökkenthető a korokozók mennyisége: javaslatunk propolisz és méz

Egy friss magyar kutatás megerősítette, hogy a koronavírus okozta tüdőgyulladás két szakaszban megy végbe. A kutatók következtetése és javaslata szerint a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen mérsékelheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer, mely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.

A Scientific Reports című folyóiratban publikálták azokat a magyar kutatási eredményeket, melyet az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársai végeztek.

A magyar kutatók egy számítógépes modell segítségével mutatták ki, hogy a koronavírus okozta tüdőgyulladás két szakaszban alakul ki:

az első szakaszban a felső légutak fertőződnek meg, majd a másodikban az itt elszaporodott, majd mélyebbre jutó vírusok okoznak tüdőgyulladást.

Már számos korábbi kutatásból is ismeretes, hogy a felső légutakat érintő betegségekben a kórokozók a száj-, orrüreg és torok nyálkahártyáján szaporodnak el, hogy innen kiindulva megtámadják a mélyebb rétegeket is. Az új kutatás mindezt megerősíti és azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a koronavírus hasonlóan okoz tüdőgyulladást.

A kutatók megállapítják, hogy rendkívül csekély az esélye annak, hogy a vírus elsőre közvetlenül a légzőszerveink mélyebb rétegeibe jusson.

A kutatás egyik fontos következtetése, hogy

“…a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.

Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását – a felső légutak megfertőződését – igyekeznek megelőzni."

Ez alapján - ahogyan azt korábbi cikkeinkben is javasoltuk - ,  akár a méhtermékek, a propolisz és a méz megfelelő használatával sokat tehetünk a felső légúti fertőzések súlyosbodásának megelőzésért még a mélyebbre irányuló támadás előtt.

Mivel a felső légúti fertőzések kezdeti szakasza egy-két napig vagy akár egy hétig is eltarthat és általában ezt észlelni tudjuk: orrfolyás, kisebb köhögések, nyálkaképződés, hőemelkedés, hasmenés, fejfájás, rossz közérzet, el is kezdhetjük a védekezést.

A pontos javaslatokat a propolisz használatához itt, a mézhez pedig itt találja: illetve dr. Rusvai Miklóssal készített interjúnkat is ajánljuk, melyben a professzor a méhtermékek hatásmechanizmusára is kitér.

Természetesen más szerekkel is védekezhetünk a mézen és propoliszon kívül is, melyek a korokozók mennyiségét csökkentik a nyálkahártyánkon.

De fontos megjegyeznünk, hogy több készítmény a kezdeti tünetek megszűnését sok esetben az immunrendszer fontos reakcióinak elnyomásával éri el.

Tájékozódjunk ezek használata előtt és immunrendszerünk elnyomása helyett törekedjünk annak megerősítésére. Egy súlyosabb fertőzés esetén ugyanis a jól működő immunrendszer a leghatékonyabb segítségünk.

Ajánljuk még: 

Kutatás: A méz  hatékonyabb, mit az antibiotikum a felső légúti fertőzések esetében

A méhcsípések dícsérete

Méhekkel a koronavírus ellen?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Egy derűs ember borús napjai

Stand-upos humoristát világjárvány felszálló ágának idején megkeresni – az álmoskönyv szerint nem túl ígéretes vállalkozás. Próbálkozni persze lehet. Hadházi László végül is nyakas alföldi legény, látott már életében egyet s mást.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Ingyen hűtővel, pénzzel támogatják Csongrádon a helyi borászatokat

Csongrád városa a természeti szépségeken kívül sok mindenre büszke, többek között a boraira. Egy új kezdeményezésként az önkormányzat most pályázati pénzzel, vagy a boraik tárolására alkalmas hűtőkkel támogatja a pincészeteket.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A Balaton idei fagyija hársmézzel, mandulával és almával készül

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó hársmézzel, karamellizált mandulával és almával készülő Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija verseny idei győztese - derült ki hétfőn a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpontban megrendezett díjátadó ünnepségen.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...

Gasztroélmények Huszárokelőpusztán

A Gerence-patak völgyében, a hajdani egyetlen Magas-Bakonyt átszelő útvonal nyugati bejáratánál fekszik Huszárokelőpuszta. A Bakonyerdő Zrt. vendégháza történelmi hely, az Esterházyak birtoka, nagyúri vadászatok helyszíne. Esterházy Tamás gróf építtette a Hubertlakon található vadászkastélyt, és itt található Rókapuszta is, ahol valaha a cselédek laktak.