A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás, vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. Sok olyan természetes tojásfesték van, amelyek alapanyagai a legtöbb konyhában, kamrában, vagy a kertben egyébként is megtalálhatók.
A tojásokat főzhetjük a festő lében is, de ha később szeretnénk megenni ezeket, akkor szerencsésebb tiszta vízben főzni, majd az elkészített „festékben” csupán színezni e húsvéti jelképeket.
Főzés előtt mosogatószerrel tisztítsuk meg őket. Erre főként a zsírtalanítás miatt van szükség, így egyenletesebben veszi majd fel a színezéket.
A természetes festékek elkészítésének alapreceptje a következő: 4 evőkanál ecetet adjunk a fél liternyi vízhez, amelyben megfőzzük a színezőanyagot. A még forró színező oldatban is festhetjük a tojásokat, így a színek erősebbek lesznek. Étkezésre is használt tojások esetén szerencsésebb a még forró főtt tojást hideg színező lébe helyezni, és akár egy napig is ebben hagyva festeni. A színezett tojásokra, ha elég sűrű volt a festő lé, és viszonylag vastagon fogta be a tojáshéjakat tűvel mintát is karcolhatunk.
Erre a célra régen szalonnabőrt használtak.
Zöld: vágjunk apróra spenótot, petrezselyemlevelet vagy csalánlevelet, és főzzük fél órán át. A főtt tojásokat rakjuk bele, és áztassuk mindaddig, amíg a kívánt árnyalatot elérik.
Sárga: legegyszerűbben őrölt kurkumaporral festhetjük a tojásokat, ezt a fűszert az élelmiszerboltok többségében beszerezhetünk. Negyed óra elegendő a színezőlé főzésére, azután mehetnek bele a tojások. Halványsárga szín érhető el a citrom héjával, vagy az almahéj, diólevél és savanyú káposzta levének főzetével.
Rózsaszín: erős csipkebogyó tea készítésével készülnek a halvány rózsaszín tojások.
Narancssárga: fél liter víz és 8-10 evőkanál pirospaprika őrlemény keverékével készülhetnek a piros tojások. A festékanyagot 20-30 percig főzzük, mielőtt beletesszük a tojásokat.
Lila: a cékla leve kitűnő erre bármilyen formában (friss főtt cékla leve, savanyúságnak eltett cékla stb.)
Sötétbarna: erősre főzött, majd lehűtött kávéban áztassuk a frissen főtt, még forró tojásokat. A dió termésének burka, az összepöndörödött száraz héjának a főzete is barna színű festék.
Vörösbarna: vöröshagyma burokleveleit hántsuk le, és annyi vízben főzzük, amennyi éppen ellepi. Fél óra főzés után már jól fest a hagymalé, ekkor tegyük hozzá a tojásokat. A világosbarnától a sötétvörösig változhat az árnyalat, az áztatási időtől függően.
Lila: az előbbi módszerrel megegyezik, csak lilahagyma burokleveleit használjuk a művelethez.
Kék: az apróra szecskázott vöröskáposztát főzzünk fél órán át. Miután kihűlt a színező lé a főtt tojásokat helyezzük bele, és várjuk meg a kívánt árnyalat kialakulását.
(A természetes növényi tojásfestékek jobban színezik a fehér tojás héjat, mint a barnásat, de még ebben az esetben se számítsunk olyan erős színekre, mint a „bolti” tojásfestékeknél…)
Mintás, és ragasztózott tojás
Szép mintákat varázsolhatunk a tojásokra, ha mielőtt a festő lébe tesszük őket, leveleket, virágokat rakunk rájuk, és harisnyába szorosan kötjük őket.
A harisnya átengedi a festéket, de nem engedi elmozdulni a mintául szolgáló leveleket.
Mintás tojásokat főként vöröshagyma lével készíthetünk, de mindenképpen erősen, és sötétre színező festékkel próbálkozzunk, különben a halvány színeknél nem érvényesül majd a minta.
Érdekes díszítési mód a ragasztózás. Vékonyan bekenjük ragasztóval a főtt tojás héját, majd mákba, színes fűszerekbe, vagy gyöngyökbe forgatjuk a tojásokat. Nem mindennapi díszei lesznek az ünnepi asztalnak.
Pókhálós tojás
A pókhálósan festett tojás különlegessége, hogy ezt rendhagyó módon a héja nélkül kell tálalni. Megfőzzük a tojást, és elkészítjük tojásfestékből a festő oldatot (erre jobbak a természetesnél a bolti tojásfestékek, mert erősen színező kell legyen).
Ha egy kanállal, annak a domború részével egy határozott ütést mérünk a főtt tojásra, akkor annak a héja körkörösem fog berepedni, ez adja majd a fő mintát, de szebb lesz az eredmény, ha körbe törögetjük a héjat. Lényeges, hogy a törésvonalak ne legyenek túl sűrűn, mert ha túl apróra törjük a héjat a tojáson, akkor a festék mindenhová beszivárog, és egyszínűvé válik a tojás.
Ha jól csináljuk, akkor a festék, csak a repedéseknél jut be, és hálós mintázatot eredményez a tojás fehérjén.
Némi kísérletezés szükséges hozzá, hiszen az eredményt csak akkor látjuk, amikor kissé hagytuk kihűlni a tojást, és ezután leszedtük a héját.
Ekkor az alkotásunk olyan, amilyen: már ilyenkor nem lehet javítani rajta. Biztosan lesz néhány nem tökéletesre sikerült próbálkozásunk is az elején, ám érdemes nem feladni a dolgot…
