A szermaradványra, mikotoxin-tartalomra és mikrobiológiai tisztaságra irányuló rendszeres vizsgálatoknak is köszönhetően a zöldség-gyümölcs áruknak csak igen kis hányada kifogásolható az említett okokból. A hatóságot és élelmiszer-kereskedelmi láncok munkatársait kérdeztük a tapasztalataikról, az ellenőrzés és árukezelés gyakorlatáról.
Év elején adott ki figyelmeztetést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy mérgező anyagok lehetnek a tisztított zöldségeken, főként azoknál, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk (sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller).
Ahogy nőtt a boltokban a mosott gyökerek, gumók aránya, a hatóság egyre többször talált magas klorát-, perklorát-tartalmat ezekben a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel kezelték, holott ez tilos. Zöldségek és gyümölcsök mosására kizárólag ivóvíz minőségű víz használható. A fogyasztóknak azt javasolta a hatóság, hogy a furcsa, klóros szagú árut inkább ne vegyék meg.
Szigorú követelmények
A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-nél szúrópróbaszerűen mintát vesznek a friss zöldég-gyümölcsökből, és külső laboratóriumban elemeztetik azok növényvédőszer-maradékát. A SPAR saját márkás termékeket (salátákat, csírákat) évente két alkalommal vizsgáltatják a vonatkozó jogszabályok által előírt analitikai, mikrobiológiai paraméterekre, valamint érzékszervi vizsgálatra is sor kerül. A raktári áruátvételnél az áruházlánc belső előírásai szerint ellenőrzik a termékek minőségét. A megfelelés érdekében előzetesen termékspecifikációkat adnak ki partnereiknek, mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője.
A tavaly végzett peszticidvizsgálatok esetén minden termék megfelelt az előírásoknak. A minták csaknem felében mutattak ki a jogszabályok által meghatározott határérték alatti mennyiségben szermaradványt, azonban nem megfelelőséget nem tapasztaltak.
A vizsgálat folyamata és módszere teljesen megegyezik a hazai termelőktől, a másik uniós tagállamból és a harmadik országokból érkező termékeknél. A már említett intézkedéseken kívül a hazai – szezonális és állandó – beszállítóik telephelyein évente vevői auditokat tartanak saját szabvány alapján.
A beérkezett áru minőségének megőrzése az áruházakban kiemelt feladat, hiszen az a cél, hogy ne csak a pulton, hanem a megvásárlás után egészen az elfogyasztásáig jó minőségű maradjon az áru. A pulton tartás ideje alatt a saláták és más levélzöldségek, a bogyósgyümölcsök, illetve a levéllel együtt értékesített gyökérzöldségek (retek, sárgarépa, petrezselyem, zeller) minőségének a megőrzése a legnagyobb kihívás, mert a hőingadozást ezek a termékek rosszul viselik.
Kollégáik folyamatosan leválogatják a pulton tartott zöldségeket, gyümölcsöket, a nem piacos árut állatvédő egyesületeknek adományozzák. Amelyek pedig már ilyen célra sem alkalmasak, azokat komposztálásra adják át, de ennek mennyiségét igyekeznek a lehető legkisebbre csökkenteni, hangsúlyozta Maczelka Márk.
Károsak az egészségreA klorátok, perklorátok a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe, valamint műtrágyák és ipari szennyeződések révén juthatnak a talajba, onnan pedig a növényekbe. A klorátok az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját, és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázat, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben. A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, és határérték feletti klorát- vagy perkloráttartalom esetén a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat. |
Bevonják a termelőket
A Tesco szakképzett minőségellenőrei a központi raktárakba beérkező valamennyi zöldség-gyümölcs tételt minősítik. A minősítés részleteit a beszállító termelők és a Tesco technológusai közösen határozzák meg termékenként. Ennek alapja a hazai és EU-s jogszabályoknak való megfeleltetés. A beérkező árut szemügyre veszik és műszeres analitikai méréseket (pl. húskeménység, cukorfok, szín és méret) végeznek, illetve akkreditált laboratóriumi vizsgálatot (pl. szermaradvány, mikrobiológia) is kérnek, mondta Bödő Dominik vezető technológus.
A 2021-es szezonban nem volt kifogásolt termék. Technológusaik folyamatosan monitorozzák a már a beszállítások előtt rendelkezésükre bocsájtott akkreditált, szabványoknak megfelelő laboratóriumi vizsgálati eredményeket, valamint a termelők által csatolt permetezési napló és betakarítási napló adatait, említette a szakember.
Hosszú távú együttműködésre törekednek partnereikkel annak érdekében, hogy folyamatosan elérhető, magas minőségű termékeket kínálhassanak vásárlóiknak. A zöldség-gyümölcs termelőkkel nemcsak a termékbeszállítás követelményeiről, részleteiről, körülményeiről egyeztetnek, hanem már a szezon előtt együtt tervezik a választékot, és akár a fajták kiválasztásában is együtt gondolkodnak.
A Tesco kertészmérnök és agrármérnök végzettségű technológus kollégái rendszeresen látogatják a termőterületeket, a termelői és beszállítói telephelyeket, csomagolóházakat, és a szakterülethez, illetve adottságokhoz igazított témákban egyeztetnek a partnerekkel. Mindenkor a vonatkozó jogszabályi és a belső minőségügyi előírások alapján szabályozzák a termékkezelési és a tárolási folyamatokat. A hűtést a szállítótól egészen a Tesco eladóteréig kontrollálják, és a termékek sajátosságaihoz, igényeihez igazítják. A hőmérsékletre, fényre vagy páratartalomra érzékeny termékek minőségét takarással védik.
Kollégáik napi munkájuk során az élelmiszerpazarlás elleni tervükre alapozott jó gyakorlat lépéseit követik.
Ha a termék emberi fogyasztásra már nem alkalmas, akkor – ahol van ilyen partnerük – állatmenhelyeknek adományozzák, és csak az válik hulladékká, ami már erre sem használható. Ennek egy része is biogáz-üzemekben energiaként hasznosul újra, mondta Bödő Dominik. A Tesco munkatársa is a bogyósgyümölcsöket, a gombákat és a salátákat emelte ki, amelyeknél hatványozottan figyelni kell a minőségmegőrzésre a pulton tartás során is, mert viszonylag korán beindulhat rajtuk a mikrobiológiai romlás.
Belső piac
Szabályrendszerüket tekintve egészen más vonatkozik az élelmiszerbiztonsági ellenőrzésekre, mintavételre, valamint a növényegészségügyi vizsgálatokra, és más a kettő célja is. Míg az első esetben az ellenőrzés kifejezetten a fogyasztók érdekeit szolgálja, a másodiknak ökológiai, adott esetben gazdasági vonzatai is vannak, mondta Ecsedi István, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának vezetője.
Az Európai Unió tagállamai belső piacnak számítanak, ezért az azokból érkező termékeket nem ellenőrzik a magyar határon történő belépéskor.
Ugyanakkor egy monitoringtervnek megfelelően a hazai forgalmazóhelyeken (nagykereskedők, piacok, logisztikai központok) mintázzák őket, például a növényvédőszer-maradékok kimutatására. Növényegészségügyi szempontból – bizonyos kórokozók vagy kártevők jelenlétekor – előfordulhatnak korlátozások, ilyen esetben csak szabályozott körülmények között léphet be egy-egy szállítmány. Például Lengyelországból csak CMS igazolással hozható be burgonya, ami azt igazolja, hogy az adott szállítmány Clavibacter-mentes.
Unión kívülről
A nem EU-tagállamból (harmadik országból) származó zöldség- és gyümölcsszállítmányok csak tételes minőségellenőrzés után léphetnek be az EU területére. Így szavatolható, hogy csak olyan áru kerülhessen a fogyasztókhoz, amely megfelel az Európai Unió forgalmazási minőségszabványainak.
A minőségi előírásoknak való megfelelésen túl a nem EU-tagországokból származó, nem állati eredetű termékeket további kockázatok szempontjából is vizsgálni kell, erre az EU 2009-ben kezdett el kidolgozni egy közös importellenőrzési rendszert (az állati eredetű termékek forgalmazása már korábban is szigorúan szabályozott volt). Ennek keretében
A zöldségek-gyümölcsök leggyakrabban növényvédő szer, mikotoxin vagy mikrobiológiai problémák miatt kerülnek be ebbe a rendszerbe, de vannak GMO és sugárbiológiai kifogások miatt elrendelt korlátozások is. A rendszert az EU félévente felülvizsgálja, és mindaddig, amíg nem oldják meg a gondot, az adott termék az adott harmadik országból csak vizsgálatot követően léphet be, mondta Ecsedi István.
Nitráthalmozó növényekA nitrát-felhalmozódás függ az adott növényfajtól (pl. cékla, salátafélék stb.), a termesztés időpontjától és körülményeitől (talajtípus, szedés időpontja), továbbá a felhasznált műtrágya típusától. A Nébih tapasztalatai szerint e tekintetben nincs különbség az import és a hazai áru között, inkább a termesztéstechnológia befolyásolja a nitráttartalmat. Céklában és rukkolában mértek már a megengedettnél többet. Érdemes változatos forrásból többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, és a szezonális termékeket előnyben részesíteni, ajánlotta a Nébih osztályvezetője.
|
Külső határállomások
Jelenleg Röszke és Záhony közúti, illetve Eperjeske vasúti határátkelőhelye, továbbá a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér azok a kijelölt magyar határállomások, ahol működik import növényitermék-ellenőrzési és növényegészségügyi kirendeltség. Ez nem azt jelenti, hogy például Hegyeshalomnál nem léphetnek be kamionok Magyarország területére zöldség-gyümölcs áruval, csak azokat már korábban, például Hollandiában vagy egy másik uniós tagállamban beléptették a szakemberek, azaz az ottani illetékes hatóság munkatársai elvégezték a megfelelő vizsgálatokat.
A harmadik országból érkező áruk viszont minden esetben csak az EU kijelölt határállomásain és ellenőrzési pontjain érkezhetnek az unió területére, amit a növényegészségügyi hatóság a NAV vámügyi szerveivel együttműködve ellenőriz.
Többféle vizsgálat
A Nébih monitoringrendszere alapján a zöldségeket-gyümölcsöket elsősorban növényvédőszer-maradék és egyéb mezőgazdasági szennyezőanyag-tartalom (mikotoxinok, nitrát, nehézfém, mikrobiológiai szennyeződés) miatt mintázzák. A növényegészségügyi vizsgálat nem humánegészségügyi szempontból fontos, de természetesen azokra is működtet a Nébih vizsgálati rendszert, például a növényi szaporítóanyagok esetében.
Az összes beérkező szállítmány körülbelül 2,5-3%-a nem felel meg a hatályos előírásoknak. A leggyakrabban a növényegészségügyi karanténszabályokat sértik meg.
Elsősorban a harmadik országokból érkező szállítmányoknál figyelhető meg, hogy nem engedélyezett növényvédőszer-tartalommal rendelkező árut próbálnak meg átléptetni az uniós határon. Az EU-n kívüli országokban ugyanis több, az unióban már nem használható növényvédő szer is engedélyezett.
Az országos éves monitoring mintavételi terv keretében is vizsgálja a hatóság az őstermelőket. Ezeket a vizsgálatokat egészítik ki a célzott piaci ellenőrzések, ahol az éves terven túl kifejezetten a kispiaci áruk megfelelőségét ellenőrzi a Nébih. A nagyobb méretekben gazdálkodó termelők általában rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerrel (pl. GlobalGap), amely előírja számukra a rendszeres önellenőrzést.
