
Például egy termék gyártása kevés energiát használhat fel, ami környezetbarát, de ha műanyagba csomagolják, az nem fenntartható. Mindazonáltal vannak olyan élelmiszerek, amelyek termelésük módja, ideje és helye alapján kíméletesebbek a környezethez, mint a legtöbb más élelmiszer.
Vadhús
Miért kerülhet a vadhús - szarvas- vagy őzhús - a környezetbarát élelmiszerek közé? Egy évtizeddel ezelőtt a The Guardian arról számolt be, hogy a szarvas lehet a tökéletes hús, ám még 2012-ben is nagyrészt az elit számára készült fogásnak tartották. Nemrégiben a The Washington Post arról számolt be, hogy a vadhús lehet az egyik legkörnyezetbarátabb és legfenntarthatóbb élelmiszer, amit csak ehetünk, különösen, ha magunk vadászunk az állatra.

A jelentések szerint az Egyesült Államok bizonyos részein a vadállatokkal (köztük szarvasokkal) való ütközések több ember halálát okozták, mint bármely más típusú, állatokkal kapcsolatos baleset. A The Washington Post szerint a szarvasok 0,5 kilogrammonként több metánt bocsátanak ki, mint a szarvasmarha. Ami azt jelenti, hogy ha nem akarunk lemondani a húsfogyasztásról, ez egy méltó kulináris módja lehet a környezetbarát táplálkozásnak.
Lencse, bab és egyéb hüvelyesek
A lencse és a bab világszerte sok ember étrendjének fontos részét képezi, de mi a helyzet a hüvelyesekkel? A hüvelyesek kivételes alternatív fehérjeforrást jelentenek. Lenyűgöző mikrotápanyag-profillal büszkélkedhetnek, beleértve a cinket, vasat, magnéziumot és folsavat, és elősegítik a bél általános egészségét, a jó baktériumokat, valamint a toxinok és a koleszterinszint csökkentését. Caroline Wood és Wayne Martindale, a Sheffieldi Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem kutatói amellett érveltek, hogy a hüvelyesek fontos élelmiszerek, amelyeket be kell építeni a környezetbarát táplálkozásba.
Vízhatékonyak is, és ha konzervdobozokba csomagolják őket (amelyek újrahasznosíthatók), hosszú ideig eltarthatók - és a folyadék, amelyben tartósítják őket, más ételek összetevőjeként is felhasználható.
Kagyló és osztriga

Helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek
A Sustainability For All (Fenntarthatóság mindenkinek) szerint négy különböző előnye van annak, ha a gyümölcsöket szezonálisan szerezzük be. Először is, mivel a szezonális gyümölcsöket kisebb valószínűséggel kell távoli gazdaságokból szállítani, kevesebb energiát és szén-dioxidot használnak fel és bocsátanak ki a légkörbe.
Egy másik előnye, hogy a szezonálisan termesztett gyümölcsöknek jobb az ízük; az év ideális időszakában és ideális körülmények között termesztik őket. És végül, a szezonális gyümölcsök nagyobb valószínűséggel származnak helyi kereskedőktől, így serkentve a helyi gazdasági tevékenységet. Összességében ez azt jelenti, hogy a helyi, szezonális gyümölcsök nemcsak környezetbarátok, hanem fenntarthatóak is.

Néhány ezek közül a következők: komposztgyűjtők létrehozása, függőleges kertek tervezése kis helyekre, magok termesztése újrahasznosított háztartási cikkekben műanyag edények helyett, és az esővíz gyűjtése.
Alga, hínár és moszat
A szusitól eltekintve a tengeri algát leginkább a gyűjtögető közösségeknek tulajdonítják, és kreatív módokat találnak arra, hogy ezt az összetevőt olyan mindennapi receptekben használják fel, mint a lasagne és a saláták. Az alga azonban egy még szélesebb, környezetbarát zöldségek családjának része. Az algákról, a tengeri moszatokról és a hínárról kiderült, hogy mind segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egy 2019-es tanulmány bizonyította, hogy az algák megújuló erőforrásként fenntartható módon képesek bioüzemanyagot előállítani.

A tengeri moszat természetes szűrőként és műtrágyaként működik; eltávolítja a mérgeket az óceánból, miközben segít a gazdáknak lemondani a vegyi műtrágyákról. Svédországban a kutatók még a jogszabályi akadályok ellenére is a hínártermesztést, mint a szénmegkötés fenntartható forrását támogatják.
Gombák
Az ízletes gomba, talán a legfenntarthatóbb zöldség attól a pillanattól kezdve, hogy elkezd nőni, egészen addig, amíg le nem szedik. Az Amerikai Gomba Intézet szerint a gombatermesztés hihetetlenül vízhatékony: egy kiló gomba kevesebb, mint 7,5 liter vizet igényel a termesztéstől a betakarításig, míg más növényeknek kilónként közel 200 liter vízre is szükségük van. A gombák szén-dioxid-kibocsátása és földhasználati profilja ugyanilyen lenyűgöző:
A páratlan fenntarthatósági adatokon és a gyógyhatású tápanyagprofilon túl a gombáknak megvan a lehetősége arra is, hogy részt vegyenek a környezetbarát ruhadarabok készítésében is a divatszakmában.
Teljes kiőrlésű gabonák

Nemcsak az egészségre gyakorol pozitív változást a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, hanem a környezetnek is jobb.