Back to top

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben meg tudjuk határozni, mit értünk azon, amikor azt mondjuk, hogy bizonyos élelmiszerek környezetbarátok, fontos tisztázni a "környezetbarát" és a "fenntarthatóság" közötti különbséget. A lényeges különbség a hiány és a jelenlét között van. Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. A fenntarthatóság ezzel szemben arra törekszik, hogy valamilyen gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hasznot hozzon. Ezért a környezetbarát termékek alapvetően egyszerűen csak lehetővé teszik számunkra, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt hatásunkat.

Míg a legtöbb fenntartható dolog valószínűleg környezetbarát lesz, nem minden környezetbarát termék alapértelmezés szerint fenntartható.

Például egy termék gyártása kevés energiát használhat fel, ami környezetbarát, de ha műanyagba csomagolják, az nem fenntartható. Mindazonáltal vannak olyan élelmiszerek, amelyek termelésük módja, ideje és helye alapján kíméletesebbek a környezethez, mint a legtöbb más élelmiszer.

Vadhús

Miért kerülhet a vadhús - szarvas- vagy őzhús - a környezetbarát élelmiszerek közé? Egy évtizeddel ezelőtt a The Guardian arról számolt be, hogy a szarvas lehet a tökéletes hús, ám még 2012-ben is nagyrészt az elit számára készült fogásnak tartották. Nemrégiben a The Washington Post arról számolt be, hogy a vadhús lehet az egyik legkörnyezetbarátabb és legfenntarthatóbb élelmiszer, amit csak ehetünk, különösen, ha magunk vadászunk az állatra.

Egy tanulmány szerint a szarvasok jelentős hatással vannak a növényzetre, amellyel negatívan hat más növényekre és állatokra.

A jelentések szerint az Egyesült Államok bizonyos részein a vadállatokkal (köztük szarvasokkal) való ütközések több ember halálát okozták, mint bármely más típusú, állatokkal kapcsolatos baleset. A The Washington Post szerint a szarvasok 0,5 kilogrammonként több metánt bocsátanak ki, mint a szarvasmarha. Ami azt jelenti, hogy ha nem akarunk lemondani a húsfogyasztásról, ez egy méltó kulináris módja lehet a környezetbarát táplálkozásnak.

Lencse, bab és egyéb hüvelyesek

A lencse és a bab világszerte sok ember étrendjének fontos részét képezi, de mi a helyzet a hüvelyesekkel? A hüvelyesek kivételes alternatív fehérjeforrást jelentenek. Lenyűgöző mikrotápanyag-profillal büszkélkedhetnek, beleértve a cinket, vasat, magnéziumot és folsavat, és elősegítik a bél általános egészségét, a jó baktériumokat, valamint a toxinok és a koleszterinszint csökkentését. Caroline Wood és Wayne Martindale, a Sheffieldi Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem kutatói amellett érveltek, hogy a hüvelyesek fontos élelmiszerek, amelyeket be kell építeni a környezetbarát táplálkozásba.

Azon túl, hogy a baktériumokkal együttműködve megkötik a nitrogént a légkörben, segítenek fenntartani a termékeny talajt a folyamatos növénytermesztés érdekében.

Vízhatékonyak is, és ha konzervdobozokba csomagolják őket (amelyek újrahasznosíthatók), hosszú ideig eltarthatók - és a folyadék, amelyben tartósítják őket, más ételek összetevőjeként is felhasználható.

Kagyló és osztriga

A BBC szerint a kagylók, osztrigák és fésűkagylók a tengeri élőlények egy egyedülálló családját alkotják, amelyek nemcsak önmagukat táplálják, hanem más élőlények számára is képesek élőhelyet teremteni. A Food52 is kiemelte szén-dioxid-hatékonyságukat, megjegyezve, hogy a kéthéjú kagylók szén-dioxid-költsége nagyjából megegyezik a zöldségekével, ráadásul növekedésük során szűrik és tisztítják a vizet, már jóval azelőtt, hogy betakarítanák őket és eljutnának a vacsoraasztalra.

Helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek

A Sustainability For All (Fenntarthatóság mindenkinek) szerint négy különböző előnye van annak, ha a gyümölcsöket szezonálisan szerezzük be. Először is, mivel a szezonális gyümölcsöket kisebb valószínűséggel kell távoli gazdaságokból szállítani, kevesebb energiát és szén-dioxidot használnak fel és bocsátanak ki a légkörbe.

Másodszor, a szezonális fogyasztás összhangban van a természet saját termelési és betakarítási ciklusaival, ami ökológiailag sokkal egészségesebb, mivel a természet egyszerűen a saját ritmusa szerint dolgozhat.

Egy másik előnye, hogy a szezonálisan termesztett gyümölcsöknek jobb az ízük; az év ideális időszakában és ideális körülmények között termesztik őket. És végül, a szezonális gyümölcsök nagyobb valószínűséggel származnak helyi kereskedőktől, így serkentve a helyi gazdasági tevékenységet. Összességében ez azt jelenti, hogy a helyi, szezonális gyümölcsök nemcsak környezetbarátok, hanem fenntarthatóak is.

Az évelő zöldségek a fenntartható friss termékek egy újabb rétegét kínálják. Az SBS szerint az olyan zöldségek, mint az articsóka, a spárga, a padlizsán, a kelkáposzta, a brokkoli hosszú ideig eltarthatók, ha a termelők tudatosan ügyelnek a termesztés és a gyűjtés módjára. Semmi sem olyan környezetbarát, mint az olyan termények, amelyek lehetővé teszik, hogy a talajt érintetlenül hagyjuk, vagy amelyek az első betakarítás után is tovább nőnek.

Ha szeretnénk egy lépéssel továbblépni, és a saját kertünkből szezonális zöldségeket beszerezni, számos dolgot tehetünk annak érdekében, hogy a folyamat már jóval az első betakarítás előtt környezetbarát legyen.

Néhány ezek közül a következők: komposztgyűjtők létrehozása, függőleges kertek tervezése kis helyekre, magok termesztése újrahasznosított háztartási cikkekben műanyag edények helyett, és az esővíz gyűjtése.

Alga, hínár és moszat

A szusitól eltekintve a tengeri algát leginkább a gyűjtögető közösségeknek tulajdonítják, és kreatív módokat találnak arra, hogy ezt az összetevőt olyan mindennapi receptekben használják fel, mint a lasagne és a saláták. Az alga azonban egy még szélesebb, környezetbarát zöldségek családjának része. Az algákról, a tengeri moszatokról és a hínárról kiderült, hogy mind segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egy 2019-es tanulmány bizonyította, hogy az algák megújuló erőforrásként fenntartható módon képesek bioüzemanyagot előállítani.

A tengeri moszat és a hínár nem csak az óceán szuperélelmiszereinek számítanak, de termesztésük meglehetősen előnyös a környezet számára.

A tengeri moszat természetes szűrőként és műtrágyaként működik; eltávolítja a mérgeket az óceánból, miközben segít a gazdáknak lemondani a vegyi műtrágyákról. Svédországban a kutatók még a jogszabályi akadályok ellenére is a hínártermesztést, mint a szénmegkötés fenntartható forrását támogatják.

Gombák

Az ízletes gomba, talán a legfenntarthatóbb zöldség attól a pillanattól kezdve, hogy elkezd nőni, egészen addig, amíg le nem szedik. Az Amerikai Gomba Intézet szerint a gombatermesztés hihetetlenül vízhatékony: egy kiló gomba kevesebb, mint 7,5 liter vizet igényel a termesztéstől a betakarításig, míg más növényeknek kilónként közel 200 liter vízre is szükségük van. A gombák szén-dioxid-kibocsátása és földhasználati profilja ugyanilyen lenyűgöző:

egy kiló gomba termesztésénél csak 0,7 kilogramm a CO2 kibocsátás, és a becslések szerint négyzetlábanként (kb. 0,1 négyzetméter) 6,55 kilogramm termést hoz.

A páratlan fenntarthatósági adatokon és a gyógyhatású tápanyagprofilon túl a gombáknak megvan a lehetősége arra is, hogy részt vegyenek a környezetbarát ruhadarabok készítésében is a divatszakmában.

Teljes kiőrlésű gabonák

A Healthline szerint amellett, hogy támogatják az emésztés egészségét, a teljes kiőrlésű gabonaféléket összefüggésbe hozták a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke, a rák, a krónikus gyulladás és az elhízás alacsonyabb kockázatával. Ezen egészségügyi előnyök mellett a teljes kiőrlésű gabonafélék kevesebb hulladékkal több embert tudnak táplálni, mint más élelmiszerek. A Teljes kiőrlésű Gabonák Tanácsa például kiemelte, hogy míg egyetlen hamburgerpogácsa elkészítéséhez közel 745 liter vizet használnak fel, addig a zsemléhez csak 24,2 liter vizet.

És míg egyetlen kévéből 42 finomított fehér kenyér készül, addig 60 teljes kiőrlésű kenyérnek felel meg ez a mennyiség.

Nemcsak az egészségre gyakorol pozitív változást a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, hanem a környezetnek is jobb.

Forrás: 
mashed.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.