Back to top

Egy új technológia az egész halat értékes élelemmé alakítja

A húsiparban bevett gyakorlat, hogy az egész állatot élelmiszeripari termékké alakítják. Azonban a haliparban a hal súlyának több mint fele melléktermékként végzi, amely soha nem jut el a tányérunkra. Ez nem csak a környezetet terheli meg, de nincs összhangban sem a svéd élelmiszer- és halászati stratégiákkal.

A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem élelmiszeripari kutatói egy új válogatási technológiát vezetnek be, amelynek köszönhetően a halból öt nagyobb részt kapunk, nem csak a filét. A Svédország nyugati partvidékén található heringfeldolgozó üzem már alkalmazza az új módszert.

Amikor a filét eltávolítják a halból, értékes melléktermékek maradnak hátra, amelyekből olyan termékeket lehet készíteni, mint a nuggets, a darált hús, a fehérjeizolátumok vagy az omega-3-ban gazdag olajok.

Azonban a nagy lehetőségek ellenére ezek a termékek az élelmiszerláncból állati takarmányként kerülnek ki, vagy legrosszabb esetben kidobásra kerülnek. Az értékes tápanyagok kiaknázása és a fenntarthatóbb eljárásokra való áttérés érdekében meg kell változtatni a halfeldolgozás módját.

Minden részt gondosan kezelnek

"Új válogatási módszerünkkel az egész halat ugyanolyan gondossággal kezeljük, mint a filét. A hangsúly a teljes értéklánc minőségének megőrzésén van. Ahelyett, hogy a különböző melléktermékeket egyetlen tárolóba tennénk, külön kezeljük őket, akárcsak a húsiparban" - mondja Ingrid Undeland kutatásvezető, a Chalmers Biológiai és Biológiai Mérnöki Tanszékének élelmiszertudományi professzora.

"Tanulmányunk azt mutatja, hogy ez a fajta válogatási technológia azért különösen fontos, mert így elkerülhetjük, hogy a nagyon romlandó melléktermékek összekeveredjenek a jobb minőségű darabokkal.

Ez a módszer új lehetőségeket kínál a kiváló minőségű élelmiszerek előállítására" - mondja Haizhou Wu, a Chalmers kutatója, a tudományos cikk szerzője.

"Megvan az érdeklődés"

A kutatási projektben részt vevő egyik partnercégnél bevezetésre került az öt különböző feldolgozási forma szétválasztására szolgáló válogatási módszer. Az Orust szigeten található Ellösben működő Sweden Pelagic halfeldolgozó vállalat már alkalmazza a módszer egyes részeit a termelésben, és jó eredményeket ért el. "Ez a technológia sokkal több lehetőséget biztosít számunkra, hogy egészséges, új és ízletes élelmiszereket fejlesszünk ki, és bővítsük termékkínálatunkat.

Becsléseink szerint idén körülbelül 200-300 tonna darált húst fogunk előállítani az új válogatási módszernek köszönhetően, és célunk, hogy ezt a számot évről évre növeljük.

Az élelmiszeriparban már megvan az érdeklődés, valamint a közétkeztetés olyan szegmenseiben, mint az iskolai étkeztetés" - mondta Martin Kuhlin, a Sweden Pelagic vezérigazgatója.

A tanulmányról és a halágazat lehetőségeiről

Az új válogatási technológia lényege, hogy a filé, a gerinc, a farokúszó, a fej, a hasi lebeny és a zsigerek mind elkülöníthetők. A gerinc és a fej a legizmosabb, így alkalmas arra, hogy hús vagy fehérje-összetevő legyen belőle. Mivel a hasi lebeny és a belek tengeri Omega-3 zsírsavakban gazdagok, felhasználhatók olajgyártásra. A farokúszó sok bőrt, csontot és kötőszövetet tartalmaz, ezért alkalmas például tengeri kollagén előállítására, amely jelenleg nagyon keresett a piacon. A tengeri kollagént az élelmiszereken kívül kozmetikumokban is használják, ugyanis jó hatással van ízületek és bőr egészségére.

Az EU halfeldolgozó ipara jelentős, éves forgalma közel 28 milliárd euró, miközben több mint 122 000 embert foglalkoztat.

Az ágazat azonban számos kihívással néz szembe, például Európában a becslések szerint 1,5 millió tonna tengeri melléktermék keletkezik, ami 5,1 millió tonna kifogott halból származik. Svédországban a becslések szerint évente 30 000-60 000 tonna tenger gyümölcsei melléktermék keletkezik, ami 35-70-szerese a svéd tőkehalfogásnak. Ez azt jelenti, hogy a vízi biomassza jelenlegi élelmezési célú felhasználása túlságosan alacsony. A filék előállítása során a vízi erőforrások akár 70%-a melléktermékként végzi, amelyet vagy alacsony értékű termékekhez, például állati takarmányhoz használnak fel, vagy kidobnak, ami megterheli a környezetet és néha az érintett vállalatokat is.

Forrás: 
thebrighterside.news

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.

Mi is pontosan a „longevity diéta”, és tényleg tovább fogunk élni tőle?

Talán hallottunk már a longevity, vagy "hosszú élet" diétáról, melynek szabályos követése hosszabb élettartamot ígér, de mi is ez pontosan, és különbözik-e egyáltalán más egészséges étrendektől?

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.