Egy új technológia az egész halat értékes élelemmé alakítja

A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem élelmiszeripari kutatói egy új válogatási technológiát vezetnek be, amelynek köszönhetően a halból öt nagyobb részt kapunk, nem csak a filét. A Svédország nyugati partvidékén található heringfeldolgozó üzem már alkalmazza az új módszert.

Azonban a nagy lehetőségek ellenére ezek a termékek az élelmiszerláncból állati takarmányként kerülnek ki, vagy legrosszabb esetben kidobásra kerülnek. Az értékes tápanyagok kiaknázása és a fenntarthatóbb eljárásokra való áttérés érdekében meg kell változtatni a halfeldolgozás módját.

Minden részt gondosan kezelnek

"Új válogatási módszerünkkel az egész halat ugyanolyan gondossággal kezeljük, mint a filét. A hangsúly a teljes értéklánc minőségének megőrzésén van. Ahelyett, hogy a különböző melléktermékeket egyetlen tárolóba tennénk, külön kezeljük őket, akárcsak a húsiparban" - mondja Ingrid Undeland kutatásvezető, a Chalmers Biológiai és Biológiai Mérnöki Tanszékének élelmiszertudományi professzora.

Ez a módszer új lehetőségeket kínál a kiváló minőségű élelmiszerek előállítására" - mondja Haizhou Wu, a Chalmers kutatója, a tudományos cikk szerzője.

"Megvan az érdeklődés"

A kutatási projektben részt vevő egyik partnercégnél bevezetésre került az öt különböző feldolgozási forma szétválasztására szolgáló válogatási módszer. Az Orust szigeten található Ellösben működő Sweden Pelagic halfeldolgozó vállalat már alkalmazza a módszer egyes részeit a termelésben, és jó eredményeket ért el. "Ez a technológia sokkal több lehetőséget biztosít számunkra, hogy egészséges, új és ízletes élelmiszereket fejlesszünk ki, és bővítsük termékkínálatunkat.

Az élelmiszeriparban már megvan az érdeklődés, valamint a közétkeztetés olyan szegmenseiben, mint az iskolai étkeztetés" - mondta Martin Kuhlin, a Sweden Pelagic vezérigazgatója.

A tanulmányról és a halágazat lehetőségeiről

Az új válogatási technológia lényege, hogy a filé, a gerinc, a farokúszó, a fej, a hasi lebeny és a zsigerek mind elkülöníthetők. A gerinc és a fej a legizmosabb, így alkalmas arra, hogy hús vagy fehérje-összetevő legyen belőle. Mivel a hasi lebeny és a belek tengeri Omega-3 zsírsavakban gazdagok, felhasználhatók olajgyártásra. A farokúszó sok bőrt, csontot és kötőszövetet tartalmaz, ezért alkalmas például tengeri kollagén előállítására, amely jelenleg nagyon keresett a piacon. A tengeri kollagént az élelmiszereken kívül kozmetikumokban is használják, ugyanis jó hatással van ízületek és bőr egészségére.

Az ágazat azonban számos kihívással néz szembe, például Európában a becslések szerint 1,5 millió tonna tengeri melléktermék keletkezik, ami 5,1 millió tonna kifogott halból származik. Svédországban a becslések szerint évente 30 000-60 000 tonna tenger gyümölcsei melléktermék keletkezik, ami 35-70-szerese a svéd tőkehalfogásnak. Ez azt jelenti, hogy a vízi biomassza jelenlegi élelmezési célú felhasználása túlságosan alacsony. A filék előállítása során a vízi erőforrások akár 70%-a melléktermékként végzi, amelyet vagy alacsony értékű termékekhez, például állati takarmányhoz használnak fel, vagy kidobnak, ami megterheli a környezetet és néha az érintett vállalatokat is.