Back to top

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Lesz-e elég minőségi, magyar, fagyasztott zöldség a boltok polcain? | Sebesta Péter, elnök, MHKSZ

A fagyasztott zöldségek közül a zöldborsó a legkeresettebb magyar kiskereskedelmi termék, ebből fogyasztunk a legtöbbet. Az éves termelt mennyiség jócskán kielégíti a fogyasztói mennyiséget, ezért exportra is jut belőle. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldborsó termőterülete évről évre csökken hazánkban. Ez a csökkenés az elmúlt 5 évben megközelítette 20-25 százalékot, és várhatóan ez a tendencia csak fokozódik.

– Ennek az oka meglehetősen talányos. A válasz talán az, hogy

a piac olyan irányba változott, aminek eredményeként a gazdák az ipari jellegű zöldségnövények riválisait, a szántóföldi növényeket, azon belül is főként a takarmánykukorica, napraforgó, repce termesztését választják.

Egyértelmű, hiszen ezekre a szántóföldi növényekre jelentősen megnőtt a kereslet az utóbbi időben, piaci áruk az egekbe szökött, így a termesztők is profitábilisabban gazdálkodhatnak. Nem utolsósorban a zöldborsótermesztés sokkal bonyolultabb technológiát igényel – ismertette a helyzetet Sebesta Péter Halmos B. Ágnes műsorvezetőnek, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjének. A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke ehhez hozzátette, hogy Magyarország szántóföldi területeinek összessége megközelítőleg 4-5 millió hektárra tehető, ebből csupán 80-90 ezer hektárnyi terület az, ahol ipari zöldségtermesztés zajlik – ez az arány szintén jól mutatja a gazdák átpártolását a szántóföldi növényekre.

Fotó: Bokor Ádám

– Nagyon nehéz kérdés, hogy mivel lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Azonban azt gondolom, hogy idővel minden piaci trend megváltozik, így rövidebb, de inkább hosszabb időn belül fordul egyet a piac keresletének álláspontja. Ennek egyik eshetősége lehet, hogy

a zöldségtermesztés több hozzáadott értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztésnél, több munkaerőt igényel, ezáltal munkalehetőséget teremt, és a gazdasági folyamtok változásával kecsegtetőbb ágazattá válhat.

A nagyobb hozzáadott értékkel piacra kerülő termék pedig a fogyasztók számára is keresettebb lehet, nagyobb értéket képvisel – véli a szakember.

Sebesta Péter a hűtőházépítési támogatásokra, illetve az ágazati szereplők ezen források kihasználására is kitért.

– Számos forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripari szereplők részére. Természetesen a támogatások feltételeinek eleget kell tenni, de az észszerű beruházásoknak köszönhetően jelentős mértékben fejlődött a hazai feldolgozóipar. Ettől függetlenül – visszautalva a jelenlegi piaci helyzetre – a gazdálkodók ösztönzéseképpen olyan forrásokat kellene megnyitni, biztosítani a tárcának, amik a zöldségtermesztés-szektorban való maradásra sarkallnák a termelőket. Persze jelenleg is jószerivel vannak források, de úgy gondolom, nem elegendőek vagy nem kellően pozícionáltak, mert ha azok lennének, akkor nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatna a zöldségtermesztés termőterülete. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert

a zöldborsó-, vagy mondjuk a csemegekukorica-termelőknek a források lehívásával együtt sem éri meg annyira, mint a támogatásban nem részesülő takarmánykukorica-termelőnek.

Tehát összességében úgy gondolom, az ösztönzés mértéke nem elégséges – véli Sebesta Péter.

A konzervipart és a hűtőipart több mint 30 éve képviselő szakember a konzerv- vagy fagyasztott ipari zöldség-gyümölcstermékek eladhatóságára is kitért. Szerinte a fogyasztók továbbra is rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, mert alapvetően egészséges élelmiszerekről beszélünk, amelyek a modern társadalom egészséges táplálkozási trendjének alapvető termékei. Annak fényében is a fogyasztók által keresett termékekről beszélünk, hogy az élelmiszer-árrobbanás ezekre a termékekre is kiterjed. Az áremelkedés azonban nem kompenzálja az ágazat megnövekedett energiaárból származó többletköltségét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.