A kognitív hanyatláshoz számos tényező járul hozzá, mint például a genetika és a társadalmi-gazdasági tényezők, melyek kívül esnek az egyén befolyásán.
De, amikor azt mérlegeljük, hogy egyes táplálkozás minták hogyan ronthatják az agy egészségét az életkor előrehaladtával, a minimálisan feldolgozott és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának hatásaira vonatkozó kutatások kevésnek bizonyultak, egészen mostanáig.
Két nemrégiben végzett nagyszabású tanulmány azt találta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása súlyosbíthatja az időskori kognitív hanyatlást és növelheti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben egy másik, nemrégiben végzett vizsgálat arról számolt be, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása nem járt együtt a 60 év feletti emberek rosszabb kognitív állapotával.
Sok összetevő, minimális tápanyag
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek általában kevesebb tápanyagot és rostot tartalmaznak, valamint magasabb a cukor-, zsír- és sótartalmuk a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez képest. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak például az üdítők, a csomagolt sütik, a chipsek, a fagyasztott ételek, az ízesített diófélék és joghurtok, a desztillált alkoholos italok és a gyorsételek.
De ne tévesszük össze az ultra-feldolgozott ételeket a feldolgozott élelmiszerekkel, amelyek még így is megőrzik a legtöbb természetes tulajdonságukat, annak ellenére, hogy valamilyen feldolgozáson estek át, mint például a zöldségkonzervek, a száraztészták vagy a fagyasztott gyümölcsök.
A kutatás eredménye
Egy tavaly decemberi tanulmányban a kutatók körülbelül nyolc év alatt összehasonlították a kognitív hanyatlás mértékét az ultrafeldolgozott élelmiszerek különböző mennyiségét fogyasztó embercsoportok között. A vizsgálat kezdetén több mint 10 000 Brazíliában élő résztvevő számolt be az előző 12 hónapos étkezési szokásairól. Ezután az ezt követő években a kutatók a résztvevők kognitív teljesítményét értékelték a memória és a végrehajtó funkciók standard tesztjeivel.
Ez viszonylag szerény különbség volt a kognitív hanyatlás mértékében a kísérleti csoportok között. Egyelőre nem világos, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztásával járó kognitív hanyatlásban mutatkozó kis különbségnek lesz-e jelentős hatása az egyes személyek szintjén.
A második tanulmány, amelyben mintegy 72 000 résztvevő vett részt az Egyesült Királyságban, az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a demencia közötti összefüggést mérte. Az ultra-feldolgozott élelmiszereket legnagyobb mennyiségben fogyasztó csoportban 120 emberből körülbelül 1-nél diagnosztizáltak demenciát egy 10 éves időszak alatt. Abban a csoportban, amely kevés vagy semmilyen ultrafeldolgozott élelmiszert nem fogyasztott, ez a szám 170-ből 1 volt.
Az egészség és az ultrafeldolgozott élelmiszerek közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások a NOVA-osztályozást használják, amely az ipari élelmiszer-feldolgozás típusán és mértékén alapuló kategorizálási rendszer.
Azzal is érvelnek, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából eredő potenciális egészségügyi kockázatok inkább az alacsony rost- és tápanyagtartalommal, valamint a magas zsír-, cukor- és sótartalommal magyarázhatók, mint a feldolgozás mértékével.
Számos ultrafeldolgozott élelmiszer sok adalékanyagot tartalmaz, például tartósítószert vagy színezőanyagot, miközben az egészségtelen táplálkozás egyéb jellemzőivel is rendelkeznek, például alacsony a rost- és tápanyagtartalmuk. Így nem világos, hogy a több feldolgozáson átesett élelmiszerek fogyasztása az alacsony táplálkozási minőségen túl további negatív hatással van-e az egészségre. Például egy gyorsétteremlánc hamburgere és sült krumplija, amely magas zsír-, cukor- és sótartalmú, valamint ultra-feldolgozott. Elkészíthetjük ezt az ételt otthon is, ami szintén magas zsír-, cukor- és sótartalmú, de nem lenne ultrafeldolgozott. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az egyik rosszabb-e, mint a másik.
Megfelelő táplálkozás az agy működéséért
Még akkor is, ha nem következnek be a demenciához vezető folyamatok, az öregedő agyban biokémiai és strukturális változások mennek végbe, amelyek a megismerési képességek romlásával járnak.
A mediterrán étrend a növényi alapú élelmiszerek és egészséges zsírok, például olívaolaj, magvak és diófélék fogyasztását hangsúlyozza. A ketogén étrend magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételeket ajánlja, melynek az elsődleges rostforrása a zöldség. Mindkét diéta minimalizálja vagy kiküszöböli a cukorfogyasztást.
A kutatások azt mutatják, hogy mindkét diéta képes visszafordítani az agyban zajlott változások egy részét és javítani a kognitív funkciókat – valószínűleg a káros gyulladások csökkentése révén. Bár a gyulladás normális immunválasz a sérülésre vagy fertőzésre, a krónikus gyulladás káros lehet az agyra. Tanulmányok kimutatták, hogy a túlzott cukor- és zsírtartalom hozzájárulhat a krónikus gyulladáshoz, és az ultra-feldolgozott élelmiszerek is fokozhatják a káros gyulladást.
A táplálkozás és az ultra-feldolgozott élelmiszerek közötti kapcsolat szintén befolyásolhatja az agy egészségét, az agy és a bélmikrobiom, vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok közössége közötti kommunikáció során.
Tanulmányok kimutatták, hogy a ketogén és a mediterrán diéta olyan módon változtatja meg a bélben lévő mikroorganizmusok összetételét, amely előnyös az emberek számára. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása a bélben élő mikroorganizmusok típusának és gyakoriságának megváltozásával is összefügg, amelyeknek károsabb hatásai vannak.
Kétségek
Ugyanakkor az egyes élelmiszerek emberi szervezetre gyakorolt konkrét hatásainak feltárása nehéz feladat. Ráadásul a randomizált, kontrollált vizsgálatok, amelyek az ok-okozati összefüggések megállapításának legmegbízhatóbb vizsgálati formái költségesek. Eddig a legtöbb táplálkozási tanulmány, beleértve ezt a kettőt is, csak összefüggéseket mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és az egészség között. De nem zárhatják ki az egyéb életmódbeli tényezőket, mint például a testmozgást, az oktatást, a társadalmi-gazdasági státuszt, a társadalmi kapcsolatokat, a stresszt és még sok más változót, amelyek befolyásolhatják a kognitív funkciókat.
A patkányoknál időskorban az emberekével párhuzamos kognitív hanyatlás figyelhető meg. A laboratóriumban könnyen ellenőrizhető a rágcsálók étrendje és aktivitási szintje. A patkányok pedig hónapok alatt válnak középkorúvá, ami lerövidíti a vizsgálati időt. Az állatokon végzett laboratóriumi vizsgálatok lehetővé teszik annak megállapítását is, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kulcsszerepet játszanak-e az emberek kognitív károsodásának és demenciájának kialakulásában.
További cikkeink a témában:
A mediterrán étrend segíthet a demencia és a memóriavesztés megelőzésében
A tojásfogyasztás pozitív hatással van az agyműködésre
Mindent az agyműködés egészségéért: 5 növényi alapú kolinban gazdag élelmiszer
