A megújuló energia szerepe
A megújuló energiaforrások (a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok) a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái, amelyek segítséget nyújtanak az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, diverzifikálják az energiaellátást, valamint csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést.
Hatással van rá az összeszerelő tevékenységek aránya is (lásd Magyarország), mivel a közlekedésen keresztül növelik a gazdaság energiaintenzitását, ugyanis az alapanyag és a részegységek behozatala mellett a nemzetközi piacokra szállítják a késztermékeket. Befolyásolja az energiahasználatot az is, hogy mennyire korszerűek az épületek, az irodák és a lakóházak is, de fontos szempont a megújuló energia felhasználásának támogatása és ösztönzése is. A megújuló energiára való átállást a klímaváltozás mérséklése mellett a fosszilis energia kiszámíthatatlan ára és inflációnövelő hatása is indokolja.
A 2015. december 12-én elfogadott párizsi megállapodás kötelezettségvállalást jelent a fosszilis energiahordozók arányának mérséklésére, a CO2-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés emelkedését legfeljebb 2°C, de lehetőség szerint 1,5°C alatt tartására. Az egyéb megújuló energia termelése (szél-, nap-, víz-, geotermikus-energia, bioüzemanyagok stb.) világszerte gyorsabb ütemben bővül, mint a biomasszára alapozott bioenergia előállítása. A megújuló energiaforrásokon belül az egyéb megújuló energia 10 százalékot, ezzel szemben a modern bioenergia és tradicionális biomassza 12,3 százalékot képvisel.
