0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Rögös lesz az út a klímasemlegességig (1. rész)

Az éghajlat változása tény, még ha egyesek vitatják is az okait. A változás jelentős hatással van az életünkre, a mindennapjainkra, még a megszokott gazdálkodási formákból is elmozdított minket.
A globális végső energiafogyasztásból a mezőgazdaság részesedése 2 százalék volt 2019-ben, és nő az érdeklődés a megújuló energia iránt

2019-ben a világ végső energiafogyasztásának 17 százalékát képviselte az energiaszektor, ahol a megújuló energiaforrás a legnagyobb sikerét érte el, elsősorban a nap- és a szélenergia-termelésben, mert ez a két forrás együttesen az összes új megújuló energiaforrás közel 90 százalékát tette ki. A villamosenergia-termelésben a megújuló energia aránya 28 százalék, a nukleáris energia részesedése 10 százalék volt és a fennmaradó 62 százalékot a fosszilis tüzelőanyagok tették ki. A nettó nulla kibocsátás elérése azonban jelentős kihívások előtt áll.

A megújuló energia jelenlegi felhasználása messze van attól, ami ahhoz szükséges, hogy a világ 2050-re elérje a nulla nettó kibocsátást. A fűtés-hűtés és a közlekedés villamosításához 2050-re a mai globális villamosenergia-igény háromszorosára van szükség, ugyanakkor egyes országokban az elakadt hálózatbővítés hátráltatja a megújuló energiaforrások gyors elterjedését.

Az épületek energiafelhasználása a globális végső energiaigény 33 százalékát (77% hőenergia és 23% villamosenergia) tette ki 2019-ben, de a megújuló energiaforrások aránya az épületek fűtésére és hűtésére alig érte el a 15 százalékot. Számos kihívás is akadályozza a megújuló energiaforrások gyorsabb felhasználását az épületekben, például a megújuló fűtési és hűtési technológiák magasabb beruházási költségei, a fosszilis tüzelőanyagok tartós támogatása és a szakképzett munkaerő hiánya.

A globális végső energiafogyasztásban az ipar részesedése 29 százalék (77% hőenergia és 23% villamosenergia) volt 2019-ben, ebből a megújuló energia aránya csupán 16 százalékot ért el. Az iparban a magas technológiai hő (400 °C feletti) költsége komoly kihívást jelent, az acél- és vasiparban különösen, ezért e téren nehezen csökkenthető az ÜHG-kibocsátás. A globális végső energiafogyasztásból a mezőgazdaság részesedése 2 százalék volt 2019-ben, ahol szintén nő az érdeklődés a megújuló energia (főleg a napenergia) iránt. A közlekedési ágazat előrehaladása továbbra is lassú, ugyanis a globális végső energiafogyasztás 32 százalékát – ebből közúti szállítás 74 százalék, légi közlekedés 12 százalék, tengeri közlekedés 10 százalék, vasúti közlekedés 2 százalék, egyéb 2 százalék – használta fel 2019-ben, amikor a megújuló energia részaránya még csak 3,7 százalék volt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: