0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Rögös lesz az út a klímasemlegességig (1. rész)

Az éghajlat változása tény, még ha egyesek vitatják is az okait. A változás jelentős hatással van az életünkre, a mindennapjainkra, még a megszokott gazdálkodási formákból is elmozdított minket.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2021. évi klímakonferenciáján 151 ország nyújtott be új nemzeti hozzájárulást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére a Párizsi Megállapodás értelmében. 2021 végére a világ népességének közel 85 százalékát képviselő 135 országban és az EU-ban volt érvényben valamilyen nettó nulla kibocsátási célkitűzés, de sok ország esetében nem is létezik konkrét jogszabály a célok eléréséhez. Oroszország Ukrajna elleni háborúja az energiabiztonság és az energiafüggetlenség kérdését is reflektorfénybe helyezte, ugyanis még inkább előtérbe került a megújuló energiaforrások alkalmazása. Az éghajlattal kapcsolatos intézkedések városi szinten növekedtek.

2021 végére a globális városi lakosság 30 százalékát (1,3 milliárd fő) adó 1500 város rendelkezett megújulóenergia-felhasználásra vonatkozó célokkal. Közülük 1100 város jelentette be, hogy klímasemlegessé (nettó nulla kibocsátást) kíván válni 2050-re.

Csakhogy a kormányok éghajlati kötelezettségvállalásaik ellenére is jelentősen támogatják a fosszilis tüzelőanyagok termelését és fogyasztását, 2020-ban a GDP 7 százalékát költötték ilyen célra. A megújuló energiaforrások támogatása főként az energiaszektorra irányult, sokkal kevésbé az építőipari, az ipari és a közlekedési szektorokra, holott ezek az ágazatok felelősek a CO2-kibocsátás legnagyobb hányadáért. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának tilalma és/vagy korlátozása hatékonyan ösztönzi a megújuló energiaforrások elterjedését. 2021-ben gyorsan nőtt a széntüzelésű energia termelésére, a fűtőolaj és a földgáz épületekben való felhasználására vonatkozó tilalmak száma. Ezzel párhuzamosan előtérbe került a fűtés és hűtés (hőszivattyú) villamosítása.

A rugalmas és biztonságos energiarendszer kiépítéséhez a decentralizáció a kulcstényező, ugyanis a megújuló energiarendszerek helyi megújuló erőforrásokra – szél, nap, víz, biomassza, geotermikus energia – alapoznak, lehetővé téve a decentralizált termelést.

Mindez a városi önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság számára is lehetővé teszi, hogy energiatermelővé váljanak. Erről tanúskodik a növekvő számú vállalati áramvásárlási szerződés és közösségi (városi) energiaprojekt.

Az importfüggőség csökkentése, valamint az energiabiztonság és -szuverenitás erősítése kiemelt szempont. Például az EU olajszükségletének 97 százalékát, földgázszükségletének 84 százalékát importálja. A megújuló energiatermelés fejlesztése lehetővé teszi a fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentését vagy akár helyettesítését, valamint a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó és emelkedő árainak korlátozását. Továbbá a megújuló energia szerepének növelésével az energiaszektorban hatalmas lehetőség rejlik az értékláncok átalakítására és a helyi gazdaság fejlesztésére új munkahelyek létrehozásával a gyártástól kezdve a telepítésen át a karbantartásig bezárólag. Ma világszerte több mint 12 millió ember dolgozik megújuló energiával kapcsolatos munkahelyeken.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: