A Nature Food-on közzétett tanulmány célja a pozitív életmódbeli változások élethosszra gyakorolt hatásának vizsgálata volt – írja a Business Insider. Ehhez az Egyesült Királyság 467 354 lakójának Biobank adatait használták fel. A Biobank egy olyan adatbázis, mely csaknem félmillió brit genetikai és egészségügyi adataival nyújt hiteles forrást kutatók részére.

A szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy

Férfiak esetében ez egészen pontosan plusz 10.8, nők esetében 10.4 évet jelent. Ha pedig hetvenéves kor tájékán következik be az életmódváltás, az nagyjából öt évvel tolja ki az érintett személy várható élettartamát.

– hívták fel a figyelmet a kutatók.

Abban az esetben is kitolódik a várható élettartam, amikor a vizsgált személy nem szélsőségesen káros étkezésről vált egészségesre, hanem átlagosnak mondható táplálkozási szokásait cseréli kifejezetten vitalitást támogató diétára. Nők életében ez 3.1, férfiakéban 3.4 plusz évet jelent.

Gabonákkal, magvakkal és gyümölcsökkel tehetünk a hosszabb életért

A norvég Bergeni Egyetem és a skót Glasgow-i Egyetem kutatói arra is választ találtak, mely élelmiszerek fogyasztása van a legkedvezőbb hatással életünk hosszának kitolására.

Az eredmények alapján a teljes kiőrlésű gabonák, az olajos magvak és a gyümölcsök rendszeres fogyasztása vezet hosszú, egészséges élethez.

Az egészségre legkárosabb termékeknek pedig a cukros üdítők és a feldolgozott húsok bizonyultak.

A kutatók a vizsgálat eredményeinek alapos analizálása után arra jutottak, hogy

Tojás, vörös hús, cukros üdítő, finomított szénhidrát és feldolgozott hústermék csak kis mennyiségben képezheti részét étrendünknek, ha sokáig szeretnénk élni.

Ezek az étkezési elvek nagyban hasonlítanak a mediterrán diétára, melyet sokan a legegészségesebb életvitelnek tartanak.

A tanulmány írói hangsúlyozták, hogy a kutatás inkább összefüggéseket, nem pedig okozatokat tárt fel az egészséges táplálkozás és a várható élettartam között. Ugyanakkor a szakemberek igyekeztek úgy alakítani a körülményeket, hogy az olyan negatív tényezők, mint például a dohányzás vagy az egyén társadalmi-gazdasági helyzete, ne befolyásolhassák az eredményeket.

Azt is külön kiemelték, hogy a szokások esetleges időközbeni váltakozását nem vették figyelembe az eredmények vizsgálatakor.

„Tanulmányok során mindig fontos figyelembe vennünk, hogy egy vizsgált populáció eredménye sosem száz százalékig életszerű, azonos a valós emberekével. Természetesen elképzelhető és megvalósítható, hogy egy negyvenéves személy felhagyjon az egész életében követett, egészségtelen táplálkozási szokásokkal, ám lássuk be, egy ekkora életmódbeli váltás nem egyszerű. Ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy ez a tanulmány újabb bizonyítékkal szolgált arra, miért is érdemes egész életünk során egészséges, kiegyensúlyozott étkezést folytatni.”